Seite 210 [210]
OCR
+ KÉP, JELENLÉT, KENOZIS ? píthattuk, hogy a szavaknak nagy szerepük van ebben a színházban, a töredékes visszaadást lehetővé tevő feliratozás nem könnyítette meg a befogadást. Jó ellenpélda viszont a Képzeletbeli operett Odéon-beli előadása, melyben a magyar színészek magyarul, francia felirattal (vagyis az eredeti szöveg jelent meg feliratként) játszották a darabot, 2010. november 9-től 13-ig, hatalmas sikerrel. Az ekkor készült Éber álom (L'Amour est voyant) cimü francia és magyar film, melyet a Duna Televízió és a Debreceni Csokonai Színház készített, részletekbe menően mutatta be ezt a szereplést és szólaltatta meg a projekt szereplőit. A magyarországi bemutatók színháztörténeti jelentőséggel bírtak, hiszen hazánkban még mindig domináns az a befogadói magatartás (és különösen igaz ez a vidéki színházak bérletes közönségére), mely a klasszikus, realista, mimetikus színház hagyományain alakult ki. A vállalkozás kultúraközi kommunikációs szempontból is rendkívül érdekes volt, hiszen a fordítások, zenei anyanyelvek keveredése révén az előadások egy kultúraközi térben mozogtak, mindkét kultúrából átvéve a másik számára izgalmas elemeket. A drámafordítás legnagyobb kihívását az jelentette, hogy tényleges átültetéseket, újra-alkotásokat kellett végeznie a fordítónak, s ezt a vállalkozást a Képzeletbeli operett befogadástörténete visszaigazolta. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a tetralógia negyedik darabjának magyar fogadtatása, melyet az előkészítési idő szűkössége miatt csak feliratozva lehetett bemutatni, szerényebb volt, mint a Képzeletbeli operetté, az Imígyen szóla Louis de Funésé, vagy az Érthetetlen anyanyelvé, és jelentősen elmaradt az avigoni fogadtatástól. + 208 +
