Seite 210 [210]
+ KÉP, JELENLÉT, KENOZIS ?
píthattuk, hogy a szavaknak nagy szerepük van ebben a színházban,
a töredékes visszaadást lehetővé tevő feliratozás nem könnyítette meg
a befogadást. Jó ellenpélda viszont a Képzeletbeli operett Odéon-beli
előadása, melyben a magyar színészek magyarul, francia felirattal (vagy¬
is az eredeti szöveg jelent meg feliratként) játszották a darabot, 2010.
november 9-től 13-ig, hatalmas sikerrel. Az ekkor készült Éber álom
(L'Amour est voyant) cimü francia és magyar film, melyet a Duna Te¬
levízió és a Debreceni Csokonai Színház készített, részletekbe menően
mutatta be ezt a szereplést és szólaltatta meg a projekt szereplőit.
A magyarországi bemutatók színháztörténeti jelentőséggel bírtak, hiszen
hazánkban még mindig domináns az a befogadói magatartás (és külö¬
nösen igaz ez a vidéki színházak bérletes közönségére), mely a klasszi¬
kus, realista, mimetikus színház hagyományain alakult ki. A vállalko¬
zás kultúraközi kommunikációs szempontból is rendkívül érdekes volt,
hiszen a fordítások, zenei anyanyelvek keveredése révén az előadások
egy kultúraközi térben mozogtak, mindkét kultúrából átvéve a másik
számára izgalmas elemeket. A drámafordítás legnagyobb kihívását az
jelentette, hogy tényleges átültetéseket, újra-alkotásokat kellett végeznie
a fordítónak, s ezt a vállalkozást a Képzeletbeli operett befogadástörténete
visszaigazolta. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a tetralógia negyedik
darabjának magyar fogadtatása, melyet az előkészítési idő szűkössége
miatt csak feliratozva lehetett bemutatni, szerényebb volt, mint a Kép¬
zeletbeli operetté, az Imígyen szóla Louis de Funésé, vagy az Érthetetlen
anyanyelvé, és jelentősen elmaradt az avigoni fogadtatástól.
+ 208 +