Page 80 [80]
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben
élethelyzetét, munkájuk feltételrendszerét vizsgálta — valamint ennek változásait -, és
ezen belül foglakozott olvasmányaikkal."§" Dénesi inkább figyelt a papok képzésének
folyamatára, nem vitte azonban végig ezt a szempontrendszert teljes következetes¬
séggel, így azt, hogy a leendő plébános a képzése során mit olvasott, nem tette hozzá
a szolgálati ideje alatti, esetlegesen meglévő könyvanyaghoz. Igaz, ő is, ahogy neves
háború alatti elődei is, az olvasmányokat általánosságban elemezték, és nem szemé¬
lyekre lebontva. Így az összes forrásban fellelhető összes könyv alapján, mondjuk ki,
ideális olvasottsági képet rajzoltak meg. Milyen volt a kor olvasott papjának művelt¬
sége, ha mindent elolvasott, ami az egyházmegyében rendelkezésre állt. A kép, egy
összefoglaló történeti munkában korrekt, és a módszer is elfogadható, amelynek alap¬
ján ehhez eljutottak. Nem elegendő azonban egyes személyek vagy egyes falvak mű¬
veltségi állapotának megrajzolásához. Az összkép is finomítható majd, ha elegendő
mikrotörténet tárul fel az elemzések során. Egy ilyen adalékkal szeretnénk mostani
munkánkkal szolgálni.
Maradva azonban még a Veszprémi Egyházmegyére vonatkozó általános meg¬
állapításoknál, fontosnak ítélem a török utáni másfél évszázad történetét úgy is vé¬
gigkövetni, hogy milyen volt az egyes főpásztorok (püspökök, jelentősebb kanono¬
kok) szellemisége, kulturális ízlése, és ennek megfelelően miként alakult a Veszprémi
Papnevelő Intézet (Szeminárium) kulturális és tudományos üzenete. Nem térnék ki
ebben a tanulmányomban a többi képzési helyre, jóllehet az egyházmegye papsága
jellemzően Győrben, Pozsonyban, Nagyszombatban, illetve később Pesten részesült
felsőfokú képzésben a veszprémi alma mazeren kívül.
A Magyar Királyság legtöbb egyházmegyéjében a török kiűzése után alapították
ezeket az intézményeket (Győr, Nagyszombat és Eger a kivétel, ahol már a XVII.
században is tanulhattak), majd Erdélyben is megalakult a központi papképző hely
(1753). Az alapító püspökök gondoskodtak a könyvtárról is, amely gyűjtemény kez¬
detben szerény méretű volt. A Váci Szeminárium alapító könyvanyagát 1719-ben ír¬
ták össze, ? kevesebb mint húsz könyv a szerkönyvekkel együtt számolva. Az Egri
Szeminärium Telekesy Istvän (1633-1715) püspök halälakor jutott mintegy nyolcvan
könyvhöz," de érzékelhető, hogy a könyvek javarészt olyan XVII. századi szerzők
művei, akiket a katolikus reformfolyamat nem vitt tovább, mint alapvető ismeret¬
forrást. A XVIII. század folyamán újjászerveződő római katolikus egyház XIII.
Benedek (1724-1730), de főként XIV. Benedek pápa (1740-1758) reformjai mellett
387 Denesı 2006, 74-80.
388 Nem foglalkozom intézménytörténettel, csak jelzem, hogy II. József császár uralkodása a papképzésben is je¬
lentős változásokat hozott, több egyházmegyei szeminárium szüneteltette a működését. Ez idő alatt a központi
szemináriumként működő pozsonyi intézménybe jártak többen. Vö. Szösi 1994. A Veszprémi Egyházmegyében
szolgáltakról kiváló scdemazismus áll rendelkezésre, a források megengedte teljes életrajzokkal. A munkát egy
ember végezte egy életen át, ennek előnyei és korlátai is látszanak a kézben tartott alapvető művön: PFEIFFER
J. 1987-1990.
38° Boros 2021; Monox—Zvara, ADATTAR 19/5, 127-128.
390 Zvara, ADATTAR 19/1, 2001, 170-172.
78