Page 80 [80]
OCR
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben élethelyzetét, munkájuk feltételrendszerét vizsgálta — valamint ennek változásait -, és ezen belül foglakozott olvasmányaikkal."§" Dénesi inkább figyelt a papok képzésének folyamatára, nem vitte azonban végig ezt a szempontrendszert teljes következetességgel, így azt, hogy a leendő plébános a képzése során mit olvasott, nem tette hozzá a szolgálati ideje alatti, esetlegesen meglévő könyvanyaghoz. Igaz, ő is, ahogy neves háború alatti elődei is, az olvasmányokat általánosságban elemezték, és nem személyekre lebontva. Így az összes forrásban fellelhető összes könyv alapján, mondjuk ki, ideális olvasottsági képet rajzoltak meg. Milyen volt a kor olvasott papjának műveltsége, ha mindent elolvasott, ami az egyházmegyében rendelkezésre állt. A kép, egy összefoglaló történeti munkában korrekt, és a módszer is elfogadható, amelynek alapján ehhez eljutottak. Nem elegendő azonban egyes személyek vagy egyes falvak műveltségi állapotának megrajzolásához. Az összkép is finomítható majd, ha elegendő mikrotörténet tárul fel az elemzések során. Egy ilyen adalékkal szeretnénk mostani munkánkkal szolgálni. Maradva azonban még a Veszprémi Egyházmegyére vonatkozó általános megállapításoknál, fontosnak ítélem a török utáni másfél évszázad történetét úgy is végigkövetni, hogy milyen volt az egyes főpásztorok (püspökök, jelentősebb kanonokok) szellemisége, kulturális ízlése, és ennek megfelelően miként alakult a Veszprémi Papnevelő Intézet (Szeminárium) kulturális és tudományos üzenete. Nem térnék ki ebben a tanulmányomban a többi képzési helyre, jóllehet az egyházmegye papsága jellemzően Győrben, Pozsonyban, Nagyszombatban, illetve később Pesten részesült felsőfokú képzésben a veszprémi alma mazeren kívül. A Magyar Királyság legtöbb egyházmegyéjében a török kiűzése után alapították ezeket az intézményeket (Győr, Nagyszombat és Eger a kivétel, ahol már a XVII. században is tanulhattak), majd Erdélyben is megalakult a központi papképző hely (1753). Az alapító püspökök gondoskodtak a könyvtárról is, amely gyűjtemény kezdetben szerény méretű volt. A Váci Szeminárium alapító könyvanyagát 1719-ben írták össze, ? kevesebb mint húsz könyv a szerkönyvekkel együtt számolva. Az Egri Szeminärium Telekesy Istvän (1633-1715) püspök halälakor jutott mintegy nyolcvan könyvhöz," de érzékelhető, hogy a könyvek javarészt olyan XVII. századi szerzők művei, akiket a katolikus reformfolyamat nem vitt tovább, mint alapvető ismeretforrást. A XVIII. század folyamán újjászerveződő római katolikus egyház XIII. Benedek (1724-1730), de főként XIV. Benedek pápa (1740-1758) reformjai mellett 387 Denesı 2006, 74-80. 388 Nem foglalkozom intézménytörténettel, csak jelzem, hogy II. József császár uralkodása a papképzésben is jelentős változásokat hozott, több egyházmegyei szeminárium szüneteltette a működését. Ez idő alatt a központi szemináriumként működő pozsonyi intézménybe jártak többen. Vö. Szösi 1994. A Veszprémi Egyházmegyében szolgáltakról kiváló scdemazismus áll rendelkezésre, a források megengedte teljes életrajzokkal. A munkát egy ember végezte egy életen át, ennek előnyei és korlátai is látszanak a kézben tartott alapvető művön: PFEIFFER J. 1987-1990. 38° Boros 2021; Monox—Zvara, ADATTAR 19/5, 127-128. 390 Zvara, ADATTAR 19/1, 2001, 170-172. 78
