Page 79 [79]
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben
személyéről, járandóságairól.""7 Az olvasmánytörténeti tipológia összeállításához
nyújtott segítségükről, az eruditio megítélhetősége szempontjából történő olvasatuk¬
ról is számos írás született."
A Veszprémi Egyházmegye török hódoltság utáni látogatási jegyzőkönyvei jól
megőrzöttek. A most kutatott korszakunkra nézve jelentős részben digitálisan is hoz¬
záférhetők a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltárban. Kiadásuk és sok szempontú
elemzésük is elkezdődött, mondhatni mérföldkövei is feltűnnek ennek a munkának.
A legrégibb canonica visitatio dokumentumai részlegesen maradtak fenn." Könyvtár¬
és olvasmánytörténeti szempontból kevés hozadékkal bírnak, csupán a nagykanizsai
Szűz Mária- (1698), a vízvári Szentháromság- (1728)""! és az iszkäzi Mindenszen¬
tek-templom (1730)? sekrestyéjében talált könyveiket sorolja fel. Azonban a Padányi
Biró Márton püspök által elrendelt, nagyon részletes, az egyes falvak népességének
összeírására is kiterjedő látogatások (1745—1750) már 105 plébános és 32 plébánia
könyvtárának anyagát rögzítették több-kevesebb részletességgel."
A Bajzáth József püspöksége időszakában az 1778-1779-ben tett zalai vizitációk
jegyzőkönyvei teljes szövegükben napvilágot láttak," az egyes egyházközségek és a
lelki vezetők olvasmányairól kiváló forrásanyagot találunk ebben is. Mindezektől a
forráskiadásoktól függetlenül, a teljes levéltári anyag áttekintésével két nagyobb ol¬
vasmánytörténeti elemzés is született. Klasszikusnak mondható Hermann Egyed és
Eberhardt Béla munkája, ? amely alapvetően arra volt kíváncsi, hogy a XVIII. és
XIX. század fordulóján a Veszprémi Egyházmegye papságának milyen könyvek áll¬
tak ténylegesen, a falvakban rendelkezésére. Az olvasmányokat azonban teológia- és
egyháztörténeti szempontból mutatták be, nem vizsgálták az egyes könyvek kiadása¬
inak különbségeit, és azt sem, hogy az egyes szűkebb időszakokban melyek hozzáfér¬
hetők. Vagyis egy-egy mű elterjedésének a története nem volt vizsgálatuk tárgya. Az
sem, hogy a pap, ezzel az eruditióval megáldva, milyen hatással lehetett, vagy volt a
kisebb közösségre, amelyet szolgált. Dénesi Tamás is ezt a forrásanyagot elemezte ki¬
váló doktori értekezésében, " azonban ő visszatért a levéltári forrásokhoz, és a papok
377 A kép összetettségéről, amelyet ezeknek a forrásoknak alapján megrajzolhatunk, jól tanúskodik DÉNEsI 2006;
TórH TAMmáÁs 2014. Kiemelkedően fontos aláhúzni, hogy milyen rossz körülmények közt kezdték a munkát a
zalai, somogyi papok. Legújabban erről lásd: KANÁsz 2024. Nem volt jobb a helyzet az Alföldön, a Vajdaságban,
a Szerémségben sem. Vallásfelekezeti különbség sem nagyon volt a nyomorban. Ha összehasonlítjuk a pap, lel¬
kész helyzetét mondjuk egy barcasägi evangélikus lelkészével, ég és fôld a külônbség. V6. Popa-THEILEMANN¬
ZIKELI, hrsg., Kirchenbiicher sprechen..., 2006.
378 Monok 1998; Mono 2000.
39 PrEIFFER J. 1947.
380 PrerrFER J. 1947, 45.; Zvara, ADaTTAR 19/1, 2001, 241.
381 PFEIFFER J. 1947, 60.; ZvarA, ADatTAr 19/3, 2008, 330-331.
382 PFEIFFER J. 1947, 145.; ZvARA, ADATTÁR 19/3, 2008, 330.
383 HoRvÁTH JózsEF 1975 és HoRvÁTH JózsEr 1982 csak két anyaegyház és filiáléi anyagát adta ki, de ÖRDÖG 1991¬
1998. a teljes Zala megyei anyag szövegkiadása mellett a dokumentumok demográfiai és nyelvtörténeti elemzését
is elvégezte négy monumentális kötetben. A könyvjegyzekek rövid bemutatäsa: Monox, KtF XIV, 2021.
KanAsz, kiad., A veszprémi egyházmegye. .., 2020.
HERMANN-EBERHARDT 1942.
386 Denesı 2006, 56-90.
384
385
77