Page 89 [89]
III.1. Lisszabonban: Joao de Barros
szerepet vállalt ebben például a hadsereg. A besorozottak számára, sőt egyes
katonai körzetekben a civil lakosságnak is írás-olvasás tanfolyamokat szervezett,
az úgynevezett ezrediskolákban (escola regimental). 1911-ben további elemi
iskolákat állított fel, ahol nemcsak a tisztek, hanem az altisztek és a sorkatonák
7-12 éves gyermekei is tanulhattak. 1915-ben pedig ezeknek az iskoláknak az
átalakításával bevezették az alapszintű felnőttoktatást, és a besorozottak szá¬
mára a szakmai kurzusokon (pl. altiszti tanfolyam) kívül írás-olvasás-tanítást
is szerveztek." Szintén az analfabetizmus csökkentése volt a célja a nagyváro¬
sok munkásai számára a szindikalisták által szervezett alfabetizációs tanfolya¬
moknak. Egyébként azt a helyzetet, hogy Portugáliában szinte kizárólag kato¬
likus felekezeti oktatás létezett, az 1850-es évektől kezdődően egyre többet
bírálták nyilvánosan a legkülönbözőbb beállítottságú véleményformálók, libe¬
rálisok, republikánusok, szocialisták, anarchisták, szabadkőművesek és protes¬
tánsok egyaránt." Az ebben a vonatkozásban meglévő széleskörű konszenzust
mi sem mutatja jobban, mint hogy két olyan személyiség — Joáo de Barros és
Fernando Pessoa -, akik szinte semmi másról nem gondolkoztak hasonlóan, az
oktatás laicizációját egyaránt szükségesnek tartották."
A Joáo de Deus Ramos-féle reformpedagógia
A portugáliai írástudatlanság felszámolásáért indított kezdeményezések kö¬
zött talán a legkiérleltebb és legmódszeresebb az a program volt, mely a né¬
poktatást, a felnőttoktatást és a 3-7 éves gyermekeknek szóló, iskolaelőkészítő
óvodai programot (jardins-escolas)"§ komplex módon kapcsolta össze. 1882¬
ben az elképzelés gyakorlati megvalósítása érdekében hívtak életre egy isko¬
laegyesületet, Associaçäo de Escolas Möveis pelo Metodo de Joäo de Deus,
1908-t6l Associacao de Escolas Moveis pelo Método Jodo de Deus — Bibliotecas
Ambulantes e Jardins-Escolas néven. Az iskolaval ellatatlan vidékekre egy-egy
tanítót küldtek, azzal a feladattal, hogy gyűjtse maga köré és tanítsa az írástu¬
45 Pedro Marqués de SOUSA: As Escolas Regimentais do Exército e o esforço de alfabeti¬
zacáo em Portugal nos séculos XIX e XX, Revista Militar (online), no. 2491/2492. (2009.
aug.-szept.) http://www.revistamilitar.pt/artigo.php?art id-498 (letöltés 2015. június 19.)
246 CUNHA - AFONSO i.m. 219.
247 José BARRETO: Os destinatários dos panfletos pessoanos de 1923, Pessoa Plural, vol. 2.
no. 10. (2016. ősz), 652. Egy másik tanulmánya kifejezetten a Barros — Pessoa viszonyról: U.ő.:
Fernando Pessoa - germanófilo ou aliadófilo? Um debate com Joáo de Barros gue náo veio
a público, Pessoa Plural, no. 6. (2014. ősz), 153-215.
45 A kifejezés pontos jelentése , kert-iskola; ami emlékeztet az óvoda több nyelven is ismert
„gyermekkert” elnevezesere.