Page 88 [88]
III. KÉT SZERKESZTŐ: A LUZO-BRAZIL ATLANTISZ MEGÁLMODÓ
A XX. század elején az ország hatévesnél idősebb lakosságának közel 7596-a
volt írástudatlan, és az oktatásszerkezet — iskolák és tanárok híján — nem is
volt alkalmas az arány lényeges javítására." Erre a súlyos problémára a por¬
tugál társadalomról gondolkodó kortársak írásaikban újra és újra felhívták
a figyelmet. Az Atlántida szabadgondolkodó szerzője, Emílio Costa például
1919-ben így fogalmazott: ,[...] Portugália a XX. század küszöbén egyike volt
a legnagyobb írástudatlansággal küzdő, legkulturálatlanabb, legszegényebb és
leginkább eladósodott országoknak Európában."?? Costa, a libertariánus-an¬
archista reformpedagógia híveként nagy jelentőséget tulajdonított a racionális
nevelési elveknek, és figyelve a külföldi példákat, maga is részese lett az új
oktatási törekvéseknek Portugáliában. (Rövid életraját Id. a VI.2.4. fejezetben.)
Azzal, hogy az Atlántida-ban publikált nevelési kérdésekről, a lap luzo-brazil
ideológiai arculatát a maga erősen társadalomkritikus eszméivel színesítette.
Helyzetértékelésével egyébként az utókor ítélete is egybecseng. Rui Ramos, aki
az 1980-as években született tanulmányában írástudó és analfabéta nemzetek
kultúráját vetette össze, hazáját kénytelen volt az utóbbi kategóriába sorolni.
A monarchia utolsó éveiben Portugáliában nem volt önálló oktatási minisz¬
térium, a terület felügyelete a belügyminisztériumhoz tartozott. Ennek ellenére
— mielőtt az új köztársasági kormányzat programként is felvállalta az oktatás
átfogó modernizációját — már volt néhány jó szándékú kezdeményezés az írás¬
tudatlanság visszaszorítására. A szórványos kormányzati intézkedéseken" kívül
A Pontosabb adatokkal: 1900-ban 4 417 000 portugálból 3 271 021, azaz 7496 volt anal¬
fabéta. Ez az arány némileg változott 1911-re, 69,996-ra. A nagyvárosokban a helyzet valami¬
vel jobb volt, mint vidéken, de nem sokkal. 1900-ban a lisszaboniak 53,996 tudott írni, olvasni,
köztük a férfiak és a nök aränya 59,8%: 40,2% volt, mig 1911-ben az 56,3%-ot kitevő írástudók
közötti nemi aräny 62,5%: 37,5% volt. Az adatokat v. 6. Francisco C. PP MARTINHO: Marcello
Caetano uma biografia 1906-1980. Lisboa, Objectiva, 2016, 68-69. (A kötet angol nyelven is
olvashatö: Marcello Caetano And the Portuguese „New State”: A Political Biography. Sussex
Academic Pr., 2018.) Ezek az adatok nemzetközi (olasz, spanyol) összehasonlitäsban is na¬
gyon rosszak. Erre vonatkozéan Id. Sérgio Campos MATOS: Representaçôes da crise finis¬
secular em Portugal (1890-1910), in: Amadeu Carvalho HOMEM - Armando MALHEIRO
DA SILVA — Artur César ISAIA (szerk.): Progresso e Religido — A Republica no Brasil e em
Portugal 1889-1910. Coimbra, IU — EDUF, 2007 (17-33.0.), 25-26.
242 „[...] Portugal chegou ao seculo XX, um dos mais analfabetos, mais incultos, mais pobres
e mais individados paises da Europa” Emilio COSTA: As classes médias e a Revolugäo Social,
in Atläntida, no. 39. (1919. jünius), 301.
?3 Rui RAMOS: Culturas da alfabetizacäo e culturas do analfabetismo em Portugal: uma
introduçäo à Histéria da Alfabetizaçäo no Portugal contemporâneo, Andlise Social, vol. 24.
no. 4-5. (1988), 1067-1145.
4 Ld. Luiz Antönio CUNHA - Jose Antönio AFONSO: Movimentos pela educacäo püblica laica
em Portugal e no Brasil monärquicos, Estudos do Seculo XX. (Lisboa) no. 14. (2014), 214-215.