330 VI. A PIROS MINT SAJÁTOS SZÍN ÉS POZITÍV JELZŐ
meg fokälis pirost). A skarlät ilyen iränyü jelentesvältozäsära a nemet scharlach szin¬
nev 19. szäzadi — särgäba hajlö — Ertelme is hatässal lehetett (ld. Jones 2013, 340).
Jelen esetben az okozhatja a zavart, hogy a skarlätszinre mär akkor a piros névvel
is kifejezhető árnyalatként tekinthettek, amikor a s£arlát szó még nem , sárgával
vegyült veres színt" jelölt, hanem egyfajta bíborszínt, és ez később, a skarlät szinnév
jelentésmódosulása következtében sem változott meg.
Nagyban nehezíti a vizuális szemantika iránt érdeklődő kutató dolgát, hogy
a 19. század folyamán a biros színnevet számos esetben fokális piros" jelentésben
vagy a pirosas árnyalatok gyűjtőelnevezéseként használták. Így pl. a ruházat
kontextusában: részben esetleg a csizma kapcsán, de apránként az öltözködésben
felhasznált textilanyagok kapcsán is. Utóbbit igazolhatja, hogy a Rajzolatok a" társas
élet és divatvilágból című folyóirat (1835—1839) melléklete gyanánt kiadott szószedet,
amely az új vagy szokatlan értelemben használt szavakat és azok jelentését gyűjti
egybe. Ebben ugyanis — egyéb színmegjelölések mellett — a piros is feltűnik (Id.
Munkácsy 1835, 6). Bár maga a piros szó vitathatatlanul nem számított sem újnak,
sem szokatlannak ebben a korban, viszont a kontextus, vagyis a ruházat, és az
az értelem, amelyben az öltözetek kapcsán alkalmazták, vagyis a piros e helyütt
németül megadott félénkpiros" [; hochroth"]37" jelentése a 19. század hajnalán még
igenis újszerűnek számíthatott.
Ugyanakkor a közvetlen és a közvetett szöveges bizonyítékokon kívül olykor
maguk a színnevek, pontosabban azok nyelvi megformáltsága is sokat elárul a hoz¬
zájuk tartozó vizuális jelentésmezőről. 1889-ban látott napvilágot A mi hadseregünk.
Az Osztrák-Magyar Monarchia népei fegyverben és zászlók alatt című kötet, amelyben
— mint ahogyan azt már korábban is érintettük — felsorolták a hadsereg huszonnyolc
ezredének megkülönböztetéséhez használt, a katonák ruházatán, az egyenruhák
hajtókáján megjelenő színeket (Id. Danczer 1889, 173). Az alábbiakban táblázatba
foglaltam azokat a színneveket, amelyek pirosas értelemmel bírnak. Háromféle
szerkezet jellemzi ezeket: négy rendelkezik -vörös, ill. négy -piros utótaggal, kettő
viszont csupán a szín szótagot tartalmazza (Id. a 22. táblázatot).
370 Vö. , rikító piros színt (Hochsrosa-Roth)" (CZOBOR 1885, 46). À német hochrof sz6 szerinti
jelentése magasvörös; ezt magyarul úgy adhatjuk vissza, hogy teltvörös, esetleg még úgy,
hogy ‘melyvörös’ (MEGYERI-SZEKELY 2018, 225). À 18. szäzad végén azonban még a
következőképpen fordították az ilyen tónusú cinóberrel kapcsolatban: , dunkelrother: Sötét
veres, hochrother: Karmasin-szin" (Parn 7. 59).