Page 87 [87]
A REJTŐZKÖDŐ SZÉPSÉG
áldozata révén kiválasztottá lehet. , Ezért igaz: Aki a saját szemében a legromlottabb,
az a legszebb Isten előtt, és ellenkezőleg, aki magát szépnek látja, az Isten előtt
szégyenletesen csúnya, mert hiányzik belőle a fény, amellyel önmagát látná.""
Luther Márton reformátori teológiájának alapköve tehát Jézus Krisztus és a
benne elkezdődött új teremtés." Ez a reformátor módszerébőlis kitűnik, amikor
az analogia entis antropocentrikus teológiájának sorrendjét — mely az ember
„hitelözmenyere” (Aguinói Tamás) építkezve jut el a teremtő Istenig — szembe¬
állítja a teológiával, mely a skolasztikus módszer fordítottja, hisz nem az anologia
entis által meglévő , hitelőzmény", hanem a kegyelem általi hit vezet el Isten
megismerésére." A dicsőség és a kereszt teológusainak útjai már a megismerés
előtt elválnak egymástól, mivel , ha szép, igaz, erős és jó vagy magadhoz, ez már
tagadás és aljasság lesz benned Isten előtt. [...] Ezért adjatok dicsőséget és bűn¬
vallást Istennek, és éppen ez a dicsőség lesz a díszetek, és az Istennek tett bűn¬
vallás lesz a szépségetek. A magad megerősítése pedig Isten megalázása lesz, ami
téged illet." A reformátor keresztesztétikáját tehát Krisztus műve határozza
meg, melyben a csúnyák széppé tételének szeretete munkálkodik a szenvedések
alá rejtőzött Istenben. A rejtőzködő Isten kettőssége a világ bölcsességét szégye¬
níti meg a keresztről szóló prédikálás bolondsága által (1Kor 1,21), a nyomorú¬
ságban rejtőzködő Krisztus pedig éppen a nyomor rejtettségében élők számára
lehet láthatóvá. Ebben a rejtettségben Krisztus felismerése végleg elveti az ember
, önmagára építő reménységét" (18. tétel), és az így teljesen Krisztusra támasz¬
kodó embert az isteni szépség részesévé teszi. Ezzel Luther valójában a termé¬
szetes logika szépségfogalmát iktatja ki a keresztről szóló beszédből, és ehelyett
az újjászületett ember Krisztussal való egységében látja az evangélium szépségét,
mely az örökkévalóságból érkezve Krisztus helyettes áldozata révén bontakozik
ki a történelemben.
A KERESZT DICSOSEGE
Karl Barth teológiája és így teológiai esztétikája is a reformátori örökség teológi¬
ájára épül; ennek a szoros kapcsolatnak tudható be a lutheri antitetikus megfo¬
galmazás tovább élése a barthi dialektikus teológiában, melyben felsejlik Luther
4 WA 3, 176, 23-25.
16 Fabiny Tibor: Összeegyeztethetö-e Luther theologia crucisa Jonathan Edwards theologia
gloriaejaval?, in Puskas Attila — Perendy László — Lévai Ádám (szerk.): Isten dicsősége — a terem¬
tés szépsége. Teológiai tanulmányok, Budapest, Szent István Társulat, 2020, 165.
6 Uo.
7 WA 4, 110, 21-26.