Page 86 [86]
VERES ÁBEL
Luther keresztteológiája a megaláztatottságot komolyan véve Krisztus köve¬
tésében az alázatosság és az engedelmesség teológiáját ismeri fel, amelynek ,a
szenvedésekben és a keresztben szemléll[t]" (20. tétel) szépség felismerése is kö¬
vetkezménye. Ez viszont kiszorítja a pusztán emberi esztétikát a kereszt teoló¬
giájából, hiszen a szépség Isten átformáló ereje által a uerávota esztétikumán
túl minden emberi szépséget kizár. Ennek kulminációja a 28. tételben az egész
disputációt meghatározó kettősség, mely az evilági , természetes logikát" meg¬
különbözteti ,a nem evilági hit logikájától"." Az ember számára a szeretetre
méltó , abból fakad, hogy valamit szeretetre méltónak talált" (28. tétel). A dicső¬
ség teológiájának esztétikája tehát nem magán kívül - és a városon kívüli Gol¬
gotán — kezdődik, hanem önmagával, így az engedelmesség hiányában a szépség
gyökere — még ha metafizikai megalapozässal jár is — nem a keresztyénség
szépségét keresi. Ezt mutatja be Isten szeretete, amely ,nem megtalálja, hanem
megteremti azt, ami számára szeretetre méltó" (28. tétel), azaz már az IMóz
1-2-ben és a Golgotán is az Isten szerinti szépség teremtetik meg. Ezen túl Lu¬
ther azt is megállapítja, hogy Isten éppen , azért szereti a bűnösöket, a gonoszo¬
kat, a bolondokat és a gyengéket, hogy igazzá, jóvá, bölccsé és erőssé tegye őket."
Ez pedig arra mutat számunkra, hogy a dicsőséges teremtő szeretetének tárgya
nem pusztán statikusan a tőle teljesen más emberre irányul, hanem a szeretet a
teremtés művében követhető nyomon, melyben életre hívja teremtményét a te¬
remtésben és az újjáteremtésben. Ehhez az újjáteremtéshez pedig a természetes
logikával szemben nem önmagáért, hanem a bűnösök életéért vállalja a rútságot,
és lesz ,zúzott, [...] töviskoszorúzott, megcsúfoll[t]" (RÉ21 493). Isten tehát úgy
szereti a nem szerethetőt, hogy a természetes logika szerinti csúnyát szépnek, a
bűnöst pedig igaznak tekinti — ezen teológiai következtetések a szépség teológi¬
ájára nézve is fontos következményekkel bírnak." A krisztusi hasonlatosság
paradox módon rámutat arra, hogy az önmagát vádló, aki a legrútabbként tekint
magára, alázatosságából fakadóan elvárások nélkül — meztelenül - lép Isten elé,
így Istennel egyetértésben ítélet alatt áll. Ez az alázat általi bűnbánat a legszebb,
mert a felfedett rútság Isten dicsőségének fényében válik csak igazán megismer¬
hetővé, ? mégpedig azáltal, hogy a hibátlan Bárány szeretetből saját, kiválasztó
státuszából megüresítve önmagát a szeretett bűnös helyére lép, amely így helyettes
1 Horváth Orsolya: A keresztény gondolkodás fordulata: Luther Heidelbergi disputációja Heideg¬
ger filozófiájának kontextusában, in Horváth Emőke — Sarnyai Csaba Máté — Vassányi Miklós
(szerk.): Egyházi és vallási reformtörekvések régen és ma, Budapest, Kairosz, 2020, 93—106.
1! D. Martin Luther Werke. Kritische Gesamtausgabe (Weimarer Ausgabe), Weimar, Böchlau, 1883,
ff., (toväbbiakban: WA) WA 1, 365, 8-10.
12 Mattes: Martin Luther’s theology of beauty, 69-90.
8 Uo.
+84 +