Page 88 [88]
VERES ÁBEL
skolasztika ellen vívott harca is Barth és a liberális teológia küzdelmében." Eb¬
ben a küzdelemben Friedrich Schleiermacher „istenerzetenek” (schlechthinnige
Abhängigkeitsgefühl) hangsülyozäsa helyett Barth a reformätori teolögia üttörö,
szöteriolögiai fökuszü krisztocentrizmusät vette alapul, mely Luther Krisztus¬
ban való exkluzív üdvösségtanára építkezik." Barth számára Jézus egész élete
a kereszt árnyékában valósul meg, mivel a testet öltött Ige a ritkán felvillanó
dicsőségen kívül magányosságban és megüresítettségben volt jelen." Ezzel pe¬
dig Barth a reformátor theologia crucisának visszhangjaként eleveníti fel Isten
kijelentésének teljességét a kereszt erőtlenségében és megalázottságában a 20.
század Egyházának.? Azonban Barth bármennyire is a teologia crucis útját kí¬
vánta képviselni a kijelentésteológiával, az általa felvázolt teológia mégis többek
szerint theologia gloriae-nak bizonyult.? Ez alapján pedig a kereszten elrejtőző
Isten Barth által bemutatott dicsőségét kell feltárnunk, hogy megállapíthassuk,
Barth teológiai esztétikája valóban a reformátorral szembeni theologia gloriae
útját járja-e.
Isten szépségének tárgyalása Barth számára a gloria Dei megismerését köve¬
tö megfelelö kötetlenseggel (in geziemender Beiläufigkeit) adott välaszban lehet¬
seges.”? Így hát Barth Isten szépségéről megfogalmazott gondolatai az Isten is¬
meretéről szóló fejezetben ($$25-27.) közbevetve (parenthesis)”* kerülnek
tärgyaläsra, melyben Isten rejtettsege ($27.) is jelentös szerepet kap. Isten isme¬
retét Barth az Isten valóságáról szóló fejezetben ($$28-31.) Isten szeretetevel
(§30.), örökkévalóságával és dicsőségével köti össze (§$31.). Ezzel Barth nemcsak
a protestáns teológiára kevésbé jellemző teológiai esztétikát alapozza meg újra,
hanem azt Isten dicsőségének ragyogásában szemléli, mintegy szembe kerülve
a lutheri polémiával.
A lutheri theologia crucis alapjai dominánsan Barth krisztocentrikus episz¬
temológiájában jelennek meg, melyben az istenismeret tartalma Isten örökké¬
m
00
Michael Beintker: Die Dialektik in der ,,dialektischen Theologie” Karl Barths. Studien zur
Entwicklung der Barthschen Theologie und zur Vorgeschichte der „Kirchlichen Dogmatik”, Mün¬
chen, Chr. Kaiser, 1987, 101, 121.
George Hunsinger: What Karl Barth Learned from Martin Luther, Lutheran Quarterly, vol. 13,
1999/2, 128-132.
Barth Käroly: Kis dogmatika, ford. Pilder Märia, Budapest, Orszägos Reformätus Missziöi Mun¬
kaközösseg, é. n., 84.
21 Hunsinger: What Karl Barth Learned, 134.
Vo. Véghegyi Antal: Elészé, in von Loewenich: Theologia Crucis, 5-6.
Karl Barth: Kirchliche Dogmatik II/1, Ziirich, Theologischer Verlag, 1980, 754. (Tovabbiakban:
KD.).
Vö. Karl Barth: Church Dogmatics II/1, ford. Thomas Forsyth Torrance, Edinburgh, T & T Clark,
1957, 663.
D
s
19
S
19
o
>
+ 86 +