jelöl meg, ahogyan erre Gerhard Forde is rámutat. A theologus gloriae , Isten
láthatatlan dolgait az ő teremtett műveiben felfogva szemléli." (19. tétel) Vele
szemben a theologus crucis , Istennek látható műveit, azaz a vhátátcx a szenvedé¬
sekben és a keresztben szemlélve fogja fel." (20. tétel) Így az isteni szépségről
alkotott középkori felfogás, amely a lét, az egység, a jóság és az igazság transz¬
cendenciájával együtt definiálta a valóság egészét, megkérdőjeleződött a lutheri
teológia által." A dicsőség teológusa, aki magának kedvezve a ,,a rosszat jónak,
a jót rossznak mondja" (21. tétel), a kereszt előtt meghátrálásra kényszerül, a
kereszt ugyanis nem hallgat, hanem folyamatosan az álarcok mögötti bűnös
ember álnokságát tárja fel, megtámadva ezzel az ember általi legjobbat." A leg¬
jobbak között tartjuk számon a szépséget is, melyre nők és férfiak, serdülők és
felnőttek egyaránt törekednek. Az ember vonzódik a szépséghez, így az a min¬
dennapi motivációit is meghatározza. A középkori spekulatív teológia nem vé¬
letlenül jut el a lét, az egység, a jóság, az igazság és a szépség kérdéséhez. Ezen
elementáris alapok körülírása az embert megragadó tapasztalatokat definiálja,
így pedig egy az ember számára a priori világban a causa movens következményeként
a teológia körforgásába illeszthetővé válik a szépség spekulatív megközelítése is.
A reformátor tehát a skolasztikus teológia szépségfogalmával is szembe kerül,
de ennek primer oka nem a spekulatív teológiával való ellenkezés, hanem az
önelégültség (11. tétel) és a megalázkodás (17. tétel) ellentétének kiéleződése.
A Krisztus nélküli teológia és az abból építkező esztétika a kereszt támadása
elleni védekezésképpen azt kérdezi Krisztustól, hogy: , Miért jöttél hát, hogy
zavarj bennünket?" A kereszt teológiája ezzel szemben az engedelmességre
törekszik. Ez a reformátor életének történetében is megelevenedett, amikor is
Luther szerzetessé válva a világról való lemondást választotta, , mert tudta, hogy
csak az engedelmes képes hinni." A theologia gloriae tehát azért mondja ,a
rosszat jónak, a jót rossznak" (21. tétel), mert a hübrisz az állandó lelepleződés¬
től tartva a megtévesztés útját választja. Ellenben , a kereszt teológusa azt mond¬
ja, ami a valóság." (21. tétel) Az új episztemológia tehát a kereszten végbement
arok&Auwis (leleplezés, kijelentés) ismeretében rejlik, merthogy az Istent és az
embert elválasztó kárpit kettéhasadt (Lk 23,45), így pedig a valóság Isten látha¬
tó művében, megkorbácsolt , hátán" vált szemlélhetővé.
Mark C. Mattes: Martin Luthers theology of beauty. A reappraisal, Grand Rapids, Michigan,
Baker Academic, 2017, 69—90.
7" Gerhard O. Forde: Ki a kereszt teológusa? Gondolatok Luther Heidelbergi disputációjáról, ford.
Fabiny Tibor és Tóth Sára, Budapest, Magyarországi Luther Szövetség, 2005, 14.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek, 1. köt., ford. Makai Imre, Budapest,
Európa, 1982, 370.
° Dietrich Bonhoeffer: Követés, ford. Böröcz Enikő, Budapest, Luther, 2007, 27.