Page 45 [45]
17. SZÁZADI EGYHÁZLÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEKBEN LEÍRT RÍTUSOK ÉS ISTENSÉGEK
Vagyis kijelenthetjük, hogy a római katolikus egyház, minden erőfeszítése elle¬
nére, csupán néhány régiót tudott hatékonyan lefedni a Perui Alkirályságból, és
így a bálványimádással szembeni elvárások sem teljesülhettek.
A vizitációk egyik sajátossága, hogy igen nagy érdeklődés övezte az egyházi
hatóságok és a perui alkirály részéről is. Ennek az érdeklődésnek az a magyará¬
zata, hogy az egyházlátogatás egyszere volt a gyarmati vezetés szolgálatában álló
intézmény, és egy olyan eszköz, amely alkalmasnak látszott az őslakosság ellen¬
őrzésére. Látnunk kell, hogy a bálványimádás elleni harcnak vallási felhangja
van, nyilvánvaló, hogy az úgynevezett andoki bálványimádás elleni, intézmé¬
nyesített küzdelem nem korlátozódott csak a vallás területére. Ezt támasztja alá,
hogy az alkirály szerint a gyarmatokon újnak tekintett módszer, az egyházláto¬
gatás, lehetővé tette volna valamennyi amerikai őslakos evangelizálását, ezzel
jelentősen hozzájárulva a gyarmatosítás befejezéséhez."
A kampányok során megtalált bálványok, illetve finom szövetek és vallási kel¬
lékek megsemmisítése egyetlen célt szolgált, az őslakos kultuszok felszámolását,
ugyanakkor jelentős veszteséget jelentett az andoki népek kulturális örökségében
is. Ez azért volt jelentős, mert az amerikai őslakos kultúrákban az ősök és az isten¬
ségek tisztelete állt aközéppontban, ők biztosították az egyéni jólétet és a társada¬
lom fennmaradását. Emiatt lettek az andoki istenábrázolások és a múmiák a római
katolikus egyház legfontosabb célpontjai, mivel a megsemmisítésük rendkívüli
mértékű bomlasztó hatással járhatott az andoki prekolumbián társadalmakban. A
bálványimádás kiirtására irányuló kampányok ezért nemcsak az andoki vallásokat
támadták meg, hanem az érintett népek kulturális identitását is."
A bálványimádás elleni kampányoknak a prekolumbián vallásra és az őslakos
társadalomra gyakorolt hatásai közül ki kell emelnünk a közösségekben megje¬
lenő megosztottságot. Ez a megosztottság egy figyelemre méltó társadalmi je¬
lenség, mivel egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a vizitátorok látogatása során
nézeteltérések alakultak ki az őslakók között. A közösség néhány tagja úgy
döntött, hogy segíti a spanyol egyházi hatóságokat a bálványimádás leleplezésé¬
ben, a többség viszont igyekezett hátráltatni a vizitációt és titokban tartani az
ősi kultusz jelenlétét. Több bálványimádási felügyelő (például Hernández Prín¬
cipe, Francisco de Ávila, Cristóbal de Albornoz, Juan Sarmiento de Vivero vagy
Pablo Joseph de Arriaga) feljegyzéseiből tudjuk, hogy a spanyoloknak - az ösla¬
kos informátorok segítsége nélkül — igen kevés esélyük lett volna a bálványok
felkutatására és a bálványimádók leleplezésére."
* Uo., 265.
5 Uo., 266.
® Uo., 267, 270.
+ 43 +