330 LÉNÁRD SÁNDOR — CZETŐ KRISZTINA — ANTONI-ALT PETRONELLA Hogyan működnek a szakmai közösségek? Milyen formái azonosíthatók az iskolában a szakmai közösségeknek? A szervezeten belül számos szakmai műhely található, ezek alapvetően formális szervezeti egységként működési szabályzattal, döntési és felelősségi jogkörrel rendelkeznek. A formális közösségek explicit és implicit módon is szolgálják a szervezeten belüli tudásmegosztást és támogatják a pedagógusok személyes szakmai fejlődését és tanulását. Mindenki tagja valamely szakmai közösségnek, a legtöbb kolléga egyszerre több munkacsoportnak is tagja. A munkacsoportok rendszeresen, meghatározott időszakonként találkoznak egymással (órarendbe illesztve). Mi az a tartalmi tudás, ami itt a tanulás során létrejön? A pedagógusok szakmai autonómiája meghatározó, ami támogathatja a tanulási és fejlődési utak sokszínűségét és személyre szabott mivoltát. A formális képzések, tanfolyamszerű tanulási helyzetek mellett számos informális tanulási út is kirajzolódik. Különösen a tantestületi szobákban, a folyosókon gyakran elhangzó tapasztalatokat, észrevételeket, dörmögő kritikákat próbálják a szervezet számára becsatornázni azzal, hogy beadványok készítésére ösztönzik a kollégákat. Legjellemzőbb tartalmi tudás elemek: s módszertani jó gyakorlatok megosztása; s . egymástól, egymással tanulás (pl. mikrotanítás a szakmai munkacsoportban); + a pedagógiai kudarcokból, megélt sikertelenségből adódó tanulás; + mediäciö, konfliktuskezelés; + digitalis médszerek. A pedagógusok tanulásában, szakmai fejlődésében milyen támogató és gátló tényezők azonosíthatók? Támogató tényezők: + Autonömia: az iskolai mindennapokban, a tanításban a pedagógiai autonömia megelese. + Bizalom: az esetleges szakmai tévedések a fejlédés fontos alapkévei (ami magas szervezeti bizalomra utal). s . Kötődés: a kollégák között szoros kapcsolat van (akár baráti kötődések is). s Felelősség: a szervezeti tagok megélik, hogy felelős döntési helyzetekben vannak.