328 LÉNÁRD SÁNDOR — CZETŐ KRISZTINA — ANTONI-ALT PETRONELLA is ezt a megközelítést tükrözik. Az interjúk során a szakmai fejlődés és tanulás értelmezése egységes képet rajzolt a szervezet tagjai között. A legfontosabb elemei: + motiváció a folyamatos fejlődésre (új tartalmak, módszerek megismerésére); s a saját szakterülethez kapcsolódó változások, eredmények követése; + a kreativitás megőrzése. A szervezet bálózatosodása Az interjúk és dokumentumelemzés alapján elmondható, hogy kevéssé jellemzi munkájukat a saját gyakorlatuk más iskolákkal való megosztása, külső intézményektől/szakemberektől való tanulás. Elsősorban a belső tudásmegosztásra alapoznak (melyről korábban részletesen beszámoltunk) szakmai fejlődésük, tanulásuk során. Mindemellett nyitottak más szakemberek fogadására, valamint pedagógusjelöltek érkezésére és azok gyakorlati tanítására. Az interjúkban kevéssé fókuszáltunk a hálózatosodás kérdésére, a pedagógusok a spontán történetmesélés keretében néhány intézményről tettek említést (pl. Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (AMI), Közgazdasági Politechnikum, Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Van Helyed Alapítvány), akikkel együttműködnek, valamint néhányan külső szakmai munkacsoporthoz is kapcsolódtak érdeklődésük, szakterületük alapján. Emellett az Erasmus-- pályázatok keretében több külföldi (olasz, spanyol, cseh, lengyel és portugál) intézménnyel tartják a kapcsolatot — a pályázatokban egyedüli magyar résztvevőként -, ahol szakmai tapasztalatcsere valósul meg különböző témákban. Kutatásunk során a külső és belső tudásmegosztási folyamatok mintázatait is vizsgáltuk, ami háromféle lehetséges utat is mutathat (3. ábra). A Kürt leginkább a belső tudásmegosztás megerősítésére helyezi a hangsúlyt: szoros a belső munkacsoporti működés, a külső partnerek felé nyitás jelenleg nem erősödik fel.