Page 151 [151]
OCR
6.3. SPIRITUALITAS + 149 mindkét őssejtje, az akroni és a New York-i csoport is az Oxford Csoport részeként működött és fejlődött. Kétségtelenül ekkor érte az A.A.-t a legerőteljesebb a keresztény hatás. A Tizenkét Lépés, mint láttuk, lényegében az Oxford Csoport vallásos elveinek alkoholisták igényei alapján átdolgozott adaptációja. Ilyen módon nem meglepő, hogy még ha idővel valamelyest el is távolodott keresztény gyökereitől, s a világnézetileg semlegesebb , spirituális" szemléletet alakította ki, programjának struktúrájában mégis magán viseli a kereszténység, különösképpen, mint Antze (1987) felhívja rá a figyelmet, a protestantizmus lenyomatát. A következőkben megkísérelem közelebbről szemügyre venni az A.A. programját ért bibliai hatásokat, illetve hit- és eszmerendszerének a keresztény teológiával vonható strukturális párhuzamait (Madácsy 20095]. Az A.A. alapművei a Bibliát általában már nem idézik közvetlenül. A kivételek közé tartoznak pl. a , Nagykönyv"-ben megjelenő egyes igehelyek, mint a , Legyen meg a Te akaratod" vagy a , Szeresd felebarátodat mint önmagadat", illetve a Jakab-levélből jövő csaknem szó szerinti idézet: , a hit tettek nélkül halott" (Mt 6,10; Mt 26,39; 3Móz 19,18; Mt 22,39; Jak 2,26; Alcoholics Anonymous 1994a: 71, 79, 82, 142.). A bibliai hatás mégis átszövi az A.A. , Nagykönyv"-ét, következésképpen az A.A. felépülési programját. Ennek legnyilvánvalóbb jele az Isten szó gyakori használata, éspedig bibliai értelemben, azzal a különbséggel, hogy míg a , Nagykönyv" Isten szerető, támogató voltát gyakran hangsúlyozza, addig ítélkező és büntető vonásai egyáltalán nem jelennek meg (Antze 1987: 176.). Mint láttuk, a program első három Lépése az alkohollal szembeni tehetetlenség beismerését és a Felsőbb Erőnek történő önátadást írja le. A teljes tehetetlenség és vereség élménye, annak elismerése, hogy az alkoholista nem képes ivását kontrollálni, alapvető jelentőségű az A.A. programjában, a józanodás első feltétele. Ahogy a legtöbb A.A.-s élettörténet, Billé is tartalmazza ezt a mélypontnak nevezett motívumot. Bill utolsó kórházi kezelése alkalmával tapasztalta meg a végső kétségbeesést, amikor saját visszaemlékezése szerint, bár nem volt hívő, Istenhez kiáltott. Ezt követően — mint korábban utaltam rá - istenélményben volt része (Alcoholics Anonymous [12003al: 63.), s élete hátralévő részében nem ivott. Mélypontját később az ,alászállás a mélységbe" kifejezéssel jelölte meg, melyet William James The Varieties of Religious Experience című művéből kölcsönzött (uo. 64.). Bar a gondolat kiolvasható a jamesi conversio-leírásokból, ?! maga a kifejezés a műben sehol nem fordul elő. Kurtz (1991: 23-24.) meglehetősen aggályosan kezeli ezt a tényt, számomra azonban kevésbé tűnik problematikusnak. Valószínűnek látszik a magyarázat, hogy a szófordulatot Bill az Oxford Csoportban hallotta, s összekapcsolta James gondolataival. A kifejezés 31 Ld. pl. James (2008: 137, 163-165.) leiräsait a conversio-Elmenyt megelőző boldogtalansägröl, agöniäröl Es ketsegbeesesröl.
