OCR
148 + 6. AZ A.A. PROGRAMJA vallás avagy nem vallás dilemmájának megértése érdekében a következőkben felidézek néhány epizódot az A.A. történetéből. Először is sorra veszem azokat az eseményeket, amelyek révén az A.A. Közössége és programja kapcsolatba hozható a vallással és elsősorban a kereszténységgel. Érdekes adalékkal szolgál, hogy már önmagában az a tény, hogy a program tizenkét lépésből áll, asszociációkat kelthet. Bill a következőképpen emlékezik vissza a Tizenkét Lépés keletkezésére: ,, . . megszámoltam az új lépéseket. Tizenkettőt tettek ki. Ez a szám valahogy jelentőségteljesnek tűnt. Minden különösebb ok nélkül az apostolokkal hoztam kapcsolatba őket." (Alcoholics Anonymous [2003a]: 161.) Bill W. mindig hangsúlyozta, hogy az A.A. előtörténete Carl Gustav Jung szavaival indult. Az A.A. történetét tárgyaló fejezetben már utaltam Rowland Hazardra, illetve C. G. Jungnál zajlott kezelésére, akit Jung a terápiát követő visszaesése után végül azzal indított útjára, hogy orvosi szemmel nézve reménytelen eset, illetve ha van remény, az csak egy mélyreható , spirituális vagy vallási élmény", egy , valódi megtérés" lehet. Jung megállapításait maga Bill W. idézi fel Junghoz írt levelében (Wilson 1961). Jung Billnek írt válaszában fogalmazta meg híressé vált gondolatait: , Rowland H.] alkohol iránti sóvárgása létezésünk teljesség iránti spirituális szomjúságának, középkori nyelvezettel szólva az Istennel való egyesülésnek alacsonyabb szintű megfelelője volt.? [...] Látja, az Alkohol latinul »spiritus«, és ugyanaz a szó éppúgy használatos a legmagasabb vallási tapasztalatra, mint a leglealjasítóbb méregre. A segítséget jelentő formula tehát: spiritus contra spiritum."? (Jung 1961; Schoen 2020.) Jung formulájának magyarázataképpen érdemes megemlíteni, hogy a keresztény tradícióban a latin spiritus a legmagasabb rendű lelket vagy szellemet jelenti, amely egyaránt jelölheti az isteni lelket, azaz a Szentlelket, illetve az emberi léleknek azt a részét, amelyet a bibliai Genezis 2,7 leírása szerint maga Isten lehelt az emberbe. Jung formulája az általa is jelzett szóazonosság miatt elvileg kétféleképpen fordítható: , (Szentjlélekíkel) a szesz ellen" vagy ,,szesz(szel) a lélek ellen". Bár a szójáték mindkét irányba kitűnően működik, a szövegösszefüggésből világos, hogy Jung az előbbi jelentésre gondol. Rowland H. a maga megtérését és kijózanodását — mint arról korábban úgyszintén említést tettem — az akkoriban virágzó és világszerte terjedő Oxford Csoportban találta meg, s kezdeti formálódása időszakában az A.A. 29 Jungitt lábjegyzetben utal a 42. zsoltár első (magyar fordításban második) versére: , Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez, úgy kívánkozik hozzád a lelkem, Istenem!" 30 Jung híres mondata - amint erre Hubai Péter felhívta a figyelmemet — kapcsolatba hozható az első pünkösd leírásával: az Apostolok Cselekedetei 2,13-17 szerint a jeruzsálemi sokaságban egyesek úgy vélték, hogy az apostolok , édes bortól részegedtek meg", holott a Szentlélek töltötte be őket.