Page 12 [12]
ANTIFILOZÓFUSOK II.
vallást csak a hitetlenség vagy az eretnekség tarthat életben. Lehetséges,
hogy ez a kijelentés a kereszténység nagy tömbjére is érvényes, de azt
akkor nem lehet és nem is érdemes életben tartani. A magam részéről
tehát Paul Ricceur nyomán inkább úgy fogalmaznék, hogy a hagyo¬
mánnyal szembeni kritikai érzékhez szükséges társítanunk az Írás iránti
bizalmat.
Talán éppen ez a nézőpont hat ma radikálisnak, ha reményeim
szerint olykor megcsillan valami e szövegek intencionálisan beléjük
kódolt isteni ihletettségéből, lejegyzésük ama „elsöszülöttsegeböl”,
amely első megszólítottjait — egy Tertullianust, Iréneuszt, Órigenészt,
Alexandriai Kelement vagy (sőt primus inter pares) Augustinust — egy¬
kor oly elementárisan magával ragadta.
Miközben körülöttünk akár csak az elmúlt tíz évben is több évez¬
redes szokások, társadalmi, szociális viselkedésmódok és habitusok
rendültek meg, szövegolvasásunk történeti dimenziójához hozzátarto¬
zik, hogy orientálódjunk a kortárs gondolkodók felé: miképpen viszo¬
nyulnak ők maguk ahhoz a váltáshoz, amelyet a harmadik évezred
hozott, és hogyan reflektálnak közülük egyesek — mint például Giorgio
Agamben, Slavoj Zizek, John D. Caputo, Ivan Illich, René Girard vagy
Alain Badiou - a kereszténység mai kérdéseire, s vajon velük együtt
újragondolhatjuk-e azt, hogy a kereszténységben kortárs dialóguspart¬
nert látnak. Amit ők a dekonstrukcióból elfogadnak, egy hermeneuti¬
kai elv, amely nem destruál, hanem a dolgok benső igazsága szerint
hántja le ezekről a szövegekről azt, ami elfedőleg rájuk rakódott. Ivan
Illich szerint nem létezhet ma eleven hitű kereszténység, ha elválasztja
a társadalomkritikától a keresztény üzenetet. És ehhez hozzátehetjük,
hogy az alább bemutatott gondolkodók pedig arról győzhetnek meg
bennünket, hogy kritikai gondolkodás is aligha létezik ma a keresz¬
ténységhez való viszonyának az újragondolása nélkül. A jelen kötetben
helyet kapott esszék ezért kritikai kontextusban arra kívánnak rákér¬
dezni, hogy mi az, amit ma Jézus, ha köztünk lenne, a kétezer éves
keresztény gondolkodäsrél, habitusrél és életformärél lehäntana,
miképpen szélalhatnak meg az 6 szavai az unos-untig ismerthez képest
másként a mai társadalmi és egzisztenciális valóságban.
A könyvbe foglalt bibliai passzusokhoz fűzött széljegyzeteim szük¬
ségképpen személyesek, mivelhogy a biblikus beszéd mindig egy konk¬
rét megszólítottnak szól, azonban mint értelmezések, törekednek a
10