Page 12 [12]
OCR
ANTIFILOZÓFUSOK II. vallást csak a hitetlenség vagy az eretnekség tarthat életben. Lehetséges, hogy ez a kijelentés a kereszténység nagy tömbjére is érvényes, de azt akkor nem lehet és nem is érdemes életben tartani. A magam részéről tehát Paul Ricceur nyomán inkább úgy fogalmaznék, hogy a hagyománnyal szembeni kritikai érzékhez szükséges társítanunk az Írás iránti bizalmat. Talán éppen ez a nézőpont hat ma radikálisnak, ha reményeim szerint olykor megcsillan valami e szövegek intencionálisan beléjük kódolt isteni ihletettségéből, lejegyzésük ama „elsöszülöttsegeböl”, amely első megszólítottjait — egy Tertullianust, Iréneuszt, Órigenészt, Alexandriai Kelement vagy (sőt primus inter pares) Augustinust — egykor oly elementárisan magával ragadta. Miközben körülöttünk akár csak az elmúlt tíz évben is több évezredes szokások, társadalmi, szociális viselkedésmódok és habitusok rendültek meg, szövegolvasásunk történeti dimenziójához hozzátartozik, hogy orientálódjunk a kortárs gondolkodók felé: miképpen viszonyulnak ők maguk ahhoz a váltáshoz, amelyet a harmadik évezred hozott, és hogyan reflektálnak közülük egyesek — mint például Giorgio Agamben, Slavoj Zizek, John D. Caputo, Ivan Illich, René Girard vagy Alain Badiou - a kereszténység mai kérdéseire, s vajon velük együtt újragondolhatjuk-e azt, hogy a kereszténységben kortárs dialóguspartnert látnak. Amit ők a dekonstrukcióból elfogadnak, egy hermeneutikai elv, amely nem destruál, hanem a dolgok benső igazsága szerint hántja le ezekről a szövegekről azt, ami elfedőleg rájuk rakódott. Ivan Illich szerint nem létezhet ma eleven hitű kereszténység, ha elválasztja a társadalomkritikától a keresztény üzenetet. És ehhez hozzátehetjük, hogy az alább bemutatott gondolkodók pedig arról győzhetnek meg bennünket, hogy kritikai gondolkodás is aligha létezik ma a kereszténységhez való viszonyának az újragondolása nélkül. A jelen kötetben helyet kapott esszék ezért kritikai kontextusban arra kívánnak rákérdezni, hogy mi az, amit ma Jézus, ha köztünk lenne, a kétezer éves keresztény gondolkodäsrél, habitusrél és életformärél lehäntana, miképpen szélalhatnak meg az 6 szavai az unos-untig ismerthez képest másként a mai társadalmi és egzisztenciális valóságban. A könyvbe foglalt bibliai passzusokhoz fűzött széljegyzeteim szükségképpen személyesek, mivelhogy a biblikus beszéd mindig egy konkrét megszólítottnak szól, azonban mint értelmezések, törekednek a 10
