Oldal 101 [101]
15. Az állam, a közösségek és a civil társadalom
elég nagy, szinte mindegyikünk megtenné. A legtöbb ember megvásá¬
rolható, de azt nehéz megmondani, kinek mennyi az ára.
Az emberek mindenfelé próbálnak olyan intézményeket létrehozni,
amelyekben ösztönözve vannak az együttműködésre. Az ösztönzők a
részleteikben eltérnek, azonban van bennük egy közös: azok, akik ok nel¬
kül megszegik a megállapodásokat, büntetést kapnak." Ellentétben a fenti
(i) esettel, ahol a büntetést az önkontroll méri az emberre, a (ii) esetben
a büntetést az egyénen kívüli, külső forrás rója ki (az állam, a törzsfő, a
falu vezetője), és a (iii) esetben a közösségben kö/csönös kontroll szabja ki,
és ehhez társadalmi viselkedési normákra van szükség. Ha a (ii) esetről
van szó, akkor az emberek tetteinek a szükséges bizonyítéka igazoláson
kell alapuljon (pl. bíróságok által hozott ítéletek révén). Ezzel szemben
a (iii) eset megkívánja, hogy az emberek meg tudják figyelni egymás
viselkedését, ennek hiányában a társadalmi normák nem működnek.
A bizalmat a másik iránt, és a bizalmat a kormány és a piac intézmé¬
nyei iránt, ami lehetővé teszi, hogy az emberek egymással együttmű¬
ködjenek a kölcsönös előny érdekében, társadalmi tőkének nevezzük."
Azonban általános a társadalmat úgy tekinteni, mint ami három in¬
tézményi osztályból tevődik össze: háztartások, piacok és az állam. Az
éghajlatváltozás gazdaságtanát kezdetben kifejezetten ezzel a hármas
tagolással foglalták keretbe. A társadalmi tőke gondolata az intézmé¬
nyek egy negyedik osztályát világítja meg, ami a közösségeket és a civil
tärsasägokat/szervezeteket foglalja magába. Mindkettő alapvető szerepet
játszik abban, hogy az emberek képesek legyenek együttműködni az
állam vagy a piacok közvetlen bevonása nélkül.
A társadalmi tőke az a hely, ahol az egyéneket és a szervezeteket a
közvélemény számításba veszi. A jó hírnév egyfajta képesítő eszköz,
amelynek megszerzéséért a vállalatok mindent megtesznek. Manapság
a cégek változó sikerrel igyekeznek jó hírnevet vásárolni (Bakan, 2020),
azonban korábban erre az olyan viselkedéssel lehetett szert tenni, ami
7 A helyes viselkedésért nyújtott jutalom a másik lehetőség, de, nyilvánvaló okok
miatt, a jutalom inkább presztízs, mintsem pénz formájában jelenik meg.
Az ezzel kapcsolatos szakirodalom hatalmas. Azok a közlemények, amelyek köz¬
vetlen hatást gyakoroltak az itt vizsgált témákra: Coleman (1988); Putnam (1993);
Fukuyama (1995); Granato, Ingelhart és Leblang (1996). Dasgupta és Serageldin
(2000) munkája a témakörrel foglalkozó elméleti és empirikus esszék gyűjtemé¬
nye. A társadalmi tőke fogalma az itt vázoltak szerint és a Jelenfésben nem egyezik
meg teljes mértékben a fenti munkák ajánlásaival, sőt, az egyes tanulmányok sem
ugyanúgy vázolják, de a pontos meghatározás hiánya nem akadály egy ilyen össze¬
tett fogalom tárgyalásakor, inkább segítség, mivel segít elkerülni az elhúzódó vitát,
hogy a társadalmi tőke mit is jelent.
78
99