Oldal 102 [102]
I. RÉSZ. A JELENLEGI HELYZET ÉS ANNAK OKAI
építette a jó hírnevet. Ahhoz, hogy ez működőképes legyen, a fogyasz¬
tóknak kell koordinálniuk a cégekkel való kapcsolat normáit. A szájról
szájra terjedő hírek régebben általános módja volt a koordinációnak.
Napjainkban a közösségi média egy ilyen erős felület. A II. részben azt
javasoljuk majd, hogy mind az állami, mint a magánpénzintézetek nagy
szerepet játszhatnak abban, hogy a magánbefektetéseket olyan projek¬
tekbe irányítsák, amelyek védik és helyreállítják a Természetet és annak
fenntartható használatát.
A közösségek és a civil társadalom — vagyis a , harmadik rend", amint
időnként nevezik — kissé eltérő mellékjelentést hordoz. Indokolt a kö¬
zösségekre az állami szférán kívül működő intézményekként tekinteni
(nagy részük abban az időben alakult ki a hagyományos társadalmak¬
ban, amikor még nem volt állam, legalábbis nem a mai értelemben),
amelyek például a helyi ökoszisztémájukat kezelik." Ezt szembe lehet
állítani a , civil társadalommal", amelyre gondolhatunk úgy, mint ami
az állammal aktívan együttműködő intézményekből áll, például olyan
szolgáltatások biztosítására, amelyeket az állam nem hajlandó vagy nem
képes nyújtani, vagy, még általánosabban, amely az állam működésének
javítását szolgálja (ez a kettő között súrlódásokat okozhat).
A közösségeknek és a civil társadalomnak is megvannak a saját hi¬
ányosságai. Ahogy az előző szakaszban kiemeltük, a közösségek nagy
méltánytalanságokat tűrhetnek el (pl. férfiak és nők, kasztok, etnikai
csoportok között, és így tovább), és a civil társadalom puszta érdekcso¬
porttá, sőt utcai bandává degenerálódhat. Az egyszerűség kedvéért mi
ötvözzük a kettőt, és a közösségek és civilek által felügyelt társadalmi
rendszereket közösségi intézményeknek tekintjük.
Az állam hatalmas előnnyel rendelkezik a közösségi intézményekhez
képest az erőforrások mobilizálása terén. Olyan projekteket tud finan¬
szírozni, amelyeket ezek az intézmények önállóan nem tudnának, és
koordinálhatja tevékenységeiket, kölcsönös hasznot hozva. A bioszféra
területileg annyira heterogén, hogy az ökoszisztémák sajátosságait csak
a helyben lakók ismerik. Másrészt a helyi lakosság ismeretei a külső
világ körülményeiről nagyon korlátozottak lehetnek, ami egy újabb in¬
79 Természetesen ez attól függ, milyen messzire tekintünk vissza. A homéroszi
eposzok világáról szóló esszéjében Finley (2002: 89) ezt írja: , Odüsszeusz világa
számos Ithakához hasonló közösségre tagolódott. Közöttük, az egyes közösségek
között, és minden más közösséggel a normális kapcsolat egyfajta ellenségeskedés
volt, a passzív időszakokban egyfajta fegyverben töltött tűzszünet, ami időnként
aktivizálódott és harciassá vált." Finley itt a ,közösség" fogalmát a teljes görög
szigetvilág társadalmi szövetének leírására használja.
100