OCR
14. Közös erőforrásaink (Common Pool Resources, CPR) nathan, Prabhakar és Mehta (2005, 2009) műholdképeket és helyszíni felméréseket használtak, ami egy természetes vizsgálat volt a közigazgatásban, azzal a céllal, hogy megállapítsák, hogy a lombkorona-záródás a települési önkormányzatok által kezelt helyeken nem maradt el az állam által felügyelt helyektől, de az utóbbi esetben az igazgatási költségek egy nagyságrenddel magasabb voltak. A szerzők arról is beszámoltak, hogy a nem kezelt közjószághoz képest a széles-lomblevelű erdőkben a lombkorona-fedettség a falu által kezelt közös területeken nagyobb volt, de nem volt értékelhető különbség a fenyőerdőknél. A szerzők nem mulasztották el megállapítani, hogy a használati szabályok esetén a széles-lomblevelű erdők több hasznot nyújtottak a közösség tagjai számára, mint a fenyőerdők. Mint bármely menedzsmentprobléma esetén, az egyéni ösztönzők és a megfigyelési költségek számítanak." Itt azon társadalmi normák szerepéről beszélünk, amelyek szerepet játszanak az erőforrások felhasználói közötti együttműködés fenntartásában. Antropológusok és politológusok egy más világot figyeltek meg, mint amire Hardin (1968) gondolt a közlegelők tragédiájának leírásakor. Hardin a legelőkre bizonyos távolságból utalt, míg azok a kutatók a legelőket olyan falusi gazdaságokban vizsgálták, amelyeket meglátogattak. Azt találták, hogy a térben lehatárolt ökoszisztémák, mint az erdők, vízforrások, legelők, mangroveerdők és part menti halállományok, gyakran közös tulajdont jelentenek, de a közösség tulajdonának tekintik őket. A kívülállók számára a hozzáférés nem megengedett a közösség engedélye nélkül. A térben lehatárolt, közösségi tulajdonú erőforrásokat szembeállítva a nyílt hozzáférésű erőforrásokkal, amire Hardin gondolt, a tudósok az előbbit közösségi erőforrásoknak (common pool resources, CPR) nevezték el. A gazdag, figyelemre méltó szakirodalom azt találta, hogy a közösségek a CPR-ok saját használatát számos különböző intézkedéssel korlátozzák (lásd alább), amelyeket társadalmi viselkedési normák tartanak össze. A normák hatékonyak, mivel a közösség tagjai ösztönözve vannak arra, hogy ezeket egymással szemben érvényesítsék. Hardin nem vette figyelembe, hogy vannak olyan közösségi tulajdonban lévő erőforrások, amelyek nem nyíltak mindenki számára, így az elemzése kritika tárgyává lett (Feeny et al. 1990; Ostrom, 1990). Nem véletlen, hogy az alacsony jövedelmű országokban a helyi ökoszisztémát közösségi tulajdonban tartják. A 2. melléklet tárgyalja ennek okait. 4 Hasonló eredményről számol be Baragwanath és Bayi (2020) egy brazíliai esőerdőben található helyszínről. Az erdőirtás jelentősen kisebb volt az olyan területen belül eső földeken, ahol a lakosok kollektív tulajdonjogokkal rendelkeztek, mint az e határokon kívül eső földeken. 95