Page 97 [97]
14. Közös erőforrásaink (Common Pool Resources, CPR)
nathan, Prabhakar és Mehta (2005, 2009) műholdképeket és helyszíni
felméréseket használtak, ami egy természetes vizsgálat volt a közigazga¬
tásban, azzal a céllal, hogy megállapítsák, hogy a lombkorona-záródás a
települési önkormányzatok által kezelt helyeken nem maradt el az állam
által felügyelt helyektől, de az utóbbi esetben az igazgatási költségek
egy nagyságrenddel magasabb voltak. A szerzők arról is beszámoltak,
hogy a nem kezelt közjószághoz képest a széles-lomblevelű erdőkben
a lombkorona-fedettség a falu által kezelt közös területeken nagyobb
volt, de nem volt értékelhető különbség a fenyőerdőknél. A szerzők
nem mulasztották el megállapítani, hogy a használati szabályok esetén
a széles-lomblevelű erdők több hasznot nyújtottak a közösség tagjai szá¬
mára, mint a fenyőerdők. Mint bármely menedzsmentprobléma esetén,
az egyéni ösztönzők és a megfigyelési költségek számítanak."
Itt azon társadalmi normák szerepéről beszélünk, amelyek szerepet
játszanak az erőforrások felhasználói közötti együttműködés fenntartá¬
sában. Antropológusok és politológusok egy más világot figyeltek meg,
mint amire Hardin (1968) gondolt a közlegelők tragédiájának leírása¬
kor. Hardin a legelőkre bizonyos távolságból utalt, míg azok a kutatók
a legelőket olyan falusi gazdaságokban vizsgálták, amelyeket megláto¬
gattak. Azt találták, hogy a térben lehatárolt ökoszisztémák, mint az er¬
dők, vízforrások, legelők, mangroveerdők és part menti halállományok,
gyakran közös tulajdont jelentenek, de a közösség tulajdonának tekintik
őket. A kívülállók számára a hozzáférés nem megengedett a közösség
engedélye nélkül. A térben lehatárolt, közösségi tulajdonú erőforrásokat
szembeállítva a nyílt hozzáférésű erőforrásokkal, amire Hardin gon¬
dolt, a tudósok az előbbit közösségi erőforrásoknak (common pool resources,
CPR) nevezték el. A gazdag, figyelemre méltó szakirodalom azt találta,
hogy a közösségek a CPR-ok saját használatát számos különböző in¬
tézkedéssel korlátozzák (lásd alább), amelyeket társadalmi viselkedési
normák tartanak össze. A normák hatékonyak, mivel a közösség tagjai
ösztönözve vannak arra, hogy ezeket egymással szemben érvényesítsék.
Hardin nem vette figyelembe, hogy vannak olyan közösségi tulajdon¬
ban lévő erőforrások, amelyek nem nyíltak mindenki számára, így az
elemzése kritika tárgyává lett (Feeny et al. 1990; Ostrom, 1990). Nem
véletlen, hogy az alacsony jövedelmű országokban a helyi ökoszisztémát
közösségi tulajdonban tartják. A 2. melléklet tárgyalja ennek okait.
4 Hasonló eredményről számol be Baragwanath és Bayi (2020) egy brazíliai esőer¬
dőben található helyszínről. Az erdőirtás jelentősen kisebb volt az olyan területen
belül eső földeken, ahol a lakosok kollektív tulajdonjogokkal rendelkeztek, mint az
e határokon kívül eső földeken.
95