OCR
I. RÉSZ. A JELENLEGI HELYZET ÉS ANNAK OKAI ellenőrizni kell, hogy ne vezessen a betegségek populációk közötti terjedésének fokozódásához; cél lehet egy madárélőhely javítása, miközben javul a vízgyűjtő terület más ökoszisztéma-szolgáltatásainak biztosítása; cél lehet mind a szénmegkötés, mind a hidrológiai szolgáltatások javítása; meg lehet úgy tervezni, hogy csökkentse a helyi szegénységet, miközben előmozdítja a Természet megőrzését; stb. A többcélúság megnehezíti a program kialakítását."? 14. Közös erőforrásaink (Common Pool Resources, CPR) Az ökoszisztéma kiterjedése számít. A légkör, mint a szennyeződések nyelője, az egész emberiséget átöleli, globális közjószág. Ezzel szemben egy legelőt tipikusan egy falu joghatósági határai övezik. Az éghajlatváltozás gazdaságtana olyan intézményi megoldásokat vizsgált, amelyek potenciálisan képesek a szén-dioxid-kibocsátás megfékezésére. Ezeknek mind szereplői a nemzetek." Ezzel szemben lehetséges, sőt kívánatos, hogy a földrajzilag lehatárolt ökoszisztémákat a helyi lakosok kezeljék. Ennek egyik oka, hogy sokkal egyszerűbb intézményesíteni közösségi pénzbírságokat (akár társadalmi szankciókat) a település legelőjének vagy esőerdő-területeknek a túlhasználatáért, mint a kormányzatok számára adót kivetni ezekért. Kevesebb joghatóság vesz részt a tárgyalásokban, és az emberek tevékenységének megfigyelése sokkal könnyebb, ha azt maguk a közösség tagjai vállalják, és nem egy, a kormány által, kívülről küldött személy végzi. Toväbbä a helyi ökológiának az ismerete azok birtokában van, akik a közösben dolgoznak, és benne, körülötte élnek. A helyi, részvételen alapuló demokrácia olyan mechanizmust kínál, amely révén ez a tudás ki tudja alakítani az erőforrások használatának módját. Mindent összevetve, arra jutunk, hogy a földrajzilag lehatárolt ökoszisztémák használatával kapcsolatos együttműködés alapjaként a közösségi végrehajtás megbízhatóbb megoldás lenne, mint a külső közvetítők, például kormányzatok általi végrehajtás. Ennek az igazolása nem egyszerű. Egy, a Himalája középső részén az erdőgazdálkodás minőségét vizsgáló kivételes kutatás során Soma72 Perrings (2014) érzékletesen, kiterjedten tárgyalja a PES rendszerek közötti különbségeket. "5 Barrett (2003) és Barrett (2012) kulcsfontosságú közlemények arról, hogy ez idáig miért fulladtak kudarcba az éghajlati tárgyalások. 94