Page 72 [72]
2.2. TRANSILVANISMUL. DEFINITII CONCEPTUALE 71
au putut pdstra — personalitatea lor distinctä, dar cápátánd totodatá si un ca¬
racter comun, diferite de culturile si popoarele invecinate, inrudite sau nu”*.
Existä, fireste, diferente de nuantä in interpretarea si explicarea termenului.
Kuncz Aladár si Äprily Lajos oferä ideea unui transilvanism cu o largä deschide¬
re spre un univers al valorilor. Kös Käroly si Szentimrei Jenö fac apologia unui
ardelenism inteles ca o chintesentá a traditiilor locale. Tamási Áron si Kacsó
Sándor sunt funciar legati de solul, de peisajul transilvan, ei intelegänd prin
transilvanism o cultivare a virtutilor acestuia. Ideea fundamentalä a primilor
transilvanisti este aceea a co-legitimitätii tuturor. Ei propuneau o reconsiderare
a istoriei ca factor de legitimare. Ideologul fondator Kös propunea o reformare a
imaginilor identitar-istorice reciproce româno-maghiare, prin sublinierea unor
elemente identitare comune ale românilor, maghiarilor si germanilor ardeleni
care i-ar putea apropia. „In sustinerea tezei cu privire la identitatea transilvanä
Karoly K6s atrage atentia asupra specificitätii cadrului geografic al Transilvani¬
ei... cu o individualitate teritorialä bine definitä, care ar oferi regiunii caracteris¬
ticile unei entitäti distincte pänä si din punct de vedere economic, consideränd
cä träsäturile cadrului natural si geografic au actionat de-a lungul istoriei in sen¬
sul creärii unor elemente culturale comune ale popoarelor din Transilvania... in¬
teractiunea culturalä a condus la formarea unei culturi transilvänene, färä insä a
anula sau diminua in vreun fel specificitatea spiritualä a fiecärei comunitäti””.
Scriitorul Molter Käroly subliniazä imposibilitatea de a formula o definitie
precisä a conceptului de spirit transilvan: „se spun multe in legäturä cu acest
suflet transilvan. Cred cä pätim cu el exact ce pätim cu cea mai mare parte a
superstitiilor: vorbim atdt de mult despre el, cd ajungem la un moment dat sd
si credem cä existä. E indubitabil, ca oamenii din Ardeal - fie ei romäni, ma¬
ghiari sau sasi - au träsäturi de caracter specifice, identificabile la toti. Nici nu
se putea altfel la niste oameni care trdiesc in aceleasi conditii de viatä. Ba mai
mult, avem si un trecut comun. Si acestea fac posibilä existenta unei dispozitii
sufletesti speciale la oamenii de aici. Dar in ce anume constd aceasta dispozi¬
tie sufleteascä specifica — e o chestiune care ar necesita analize mai profunde
decät obisnuitele discutii despre sufletul ardelean”” (t.n.).
26 Kós Károly, Erdély, apud Pomogáts Béla, Magyar irodalom Erdélyben(1918-1944), Mier¬
curea Ciuc, Pallas-Akadémia, 2008, pp. 463-465.
27 Fléra Gabor, „Primii teoreticieni ai transilvanismului”, in altera 10, anul V, 1999, p. 201.
28 Molter Károly, , Erdély egyénisége", in Korunk, 1926, 6. 478-477, apud Ritoók János, Ket¬
tős tükör, Bucuresti, Kriterion, 1979, p. 92. sok szó esik erről az erdélyi lélekről. Úgy
vagyunk vele, mint a legtöbb babonával: annyit beszélünk róla, hogy azon vesszük észre
magunkat, hogy hiszünk is benne. Az kétségtelen, hogy az erdélyi embereknek - legy¬
enek azok románok, magyarok vagy szászok - vannak jellegzetes sajátosságaik, amelyek
mindegyik fajtánál fellelhetők. Nem lehet ez másképp az egyforma életfeltételek között
élő emberek között. Ezenkívül van egy közös múlt is. S ez az, ami egy külön erdélyi lelki
beállítottságot hozhat létre az itteni emberekben. Az, hogy azonban ez pontosan miben
áll, annak kifejtésére mélyebben járó analízisre volna szükség, mint a szokványos eszme¬
futtatások az erdélyi lélekről.