Page 73 [73]
72 2. IDEOLOGII CULTURALE ARDELENE
Tamási Áron oferá, si el, o definitie mai mult poeticá decát conceptualá,
cánd afirmá cá ,,recunosc: nu pot defini intr-un mod inteligibil acest concept,
pot doar sä-l aproximez si sd-l sugerez prin imagini. Poate cd nici istoria nu
a putut sd dea o expresie clard acestui ceva, care pesemne nici nu este un
concept, ci mai degrabda sens si sentiment, chin si destin, realitate si mister.
Sau, folosind cuvinte la modd, ag putea spune cd transilvanismul este intäl¬
nirea existentelor mai multor etnii pe inältimile destinului comun al umani¬
tätii. Asa väd eu transilvanismul”*. Scrierile publicistice romäne si maghiare
din anii 1920 promovau ideea unei apropieri culturale dintre popoare*’. Exis¬
tä numeroase scrieri care fäceau apologia acestor relatii culturale interetnice.
Szentimrei Jenő scria prin 1921 (in textul intitulat Transzilvanizmus/Transilva¬
nismul) cá transilvanismul este filosofia de viatá a ardeleanului. Acelasi autor
recunoaste ín articolul Kultúrák/Culturi cá transilvanismului nu i se poate nega
o anumitá laturá politicá, pe lángá cea culturalá.
Ecoul transilvanismului ín discursul cultural románesc este extrem de
complex si de nuantat. Ion Agárbiceanu, desfiintat de cátre Moise Nicoará pen¬
tru regionalismul sáu obtuz (in Tara noastrá, 1922) nu acceptá ideea transilva¬
ná, consideránd-o abominabilá din cauza componentei politice. Transilvanis¬
mul i se pare inacceptabil si lui Goga, mai ales pentru contaminarea politicá
a conceptului. In articolul „O apärare nationalä” (Tara noasträ, 3/1922) acesta
afirma ca nu exista transilvanism cultural fara transilvanism politic. Esecurile
comunicärii romäno-maghiare se datoreazä si acestei probleme aparent inso¬
lubile in acea perioadä, de ingemänare a abordärii culturale si a celei politi¬
ce. Adunärile de la Bräncovenesti, in terminologie babitsianä literary plein air
parliament, au fost dedicate si ideii si idealului coexistentei si cooperärii cu
celelalte popoare, chiar dacä nu toti au subscris la aceastä idee. Remenyik le-a
acceptat partial doar prin 1930, Makkai s-a dezis de propriile conceptii si a
emigrat, convertindu-se, intr-un final la un extremism filogerman.
In viata de zi cu zi, transilvanistii impärtägeau o retea de convingeri, dintre
care foarte multe erau comune cu cele ale colegilor de breaslä romäni. In ciuda
presiunilor nationaliste de la centru (Bucuresti si Budapesta), cultura literarä
ardeleanä a cunoscut momente de colaborare eficientä, intr-o mai mare mäsurä
decät frusträrile politicianiste. Cooperarea literarä a fost semnificativä, chiar
29 Tamási Áron, , Azok a baloldali erdélyi titánok. Az Erdélyi Helikon, a magyar nyelv kö¬
zössége és a transsylvanizmus", in Brassói Lapok, 1929, 4 martie, 4, apud Ritoók János,
op. cit., pp. 92-93: Bevallom: nem tudom érthető módon nevezni ezt a fogalmat, csak
megközelíteni tudom és sejtetni tudom körülrakott képekkel. Talán maga történelem sem
tudta teljesen kifejezni még ezt a valamit, ami nem is fogalom tán, hanem értelem és ér¬
zés, vajúdás és sors, valóság és titok. Vagy divatos szavakkal úgy tudnám mondani talán:
a transsylvanizmus különböző fajok életének találkozása fenn az emberi magaslatokon.
Én ezt vallom erdélyiségnek.
30 Modalitátile acestei apropieri culturale (traduceri, conferinte, schimburi culturale, expo¬
zitii grafice, anchetele din reviste, reprezentatii teatrale) sunt prezentate mai pe larg de
catre Tereza Chereji Peris in Interferente teatrale romdno-maghiare, 2000, pp. 40-52.