a szeretet szimbóluma, segítségével Johanna megváltoztatja azt a környezetet,
amelyben él: nemcsak Franciaországot szabadítja fel, de az őt körülvevő emberek
szívében is változást indít, hiszen később rehabilitálják, majd 1920-ban szentté
avatják. A bűn Vidnyánszky rendezésében - a szentségre, szent életre utaló
motívum mellett — átjárja a színpadot, a Hordók anyja (Udvaros Dorottya) a
megtestesült rosszindulat, a Johannát elítélők sokasága — Claudel útmutatása
alapján — állatfejű. A szöveg, zene, szín és tér viszonyrendszere purgatóriumi
jeleneteket hoz létre, amelyben mindent a gonoszság, az ördögtől való kártyajá¬
ték mozgat. A láthatatlan, ám mindent átjáró hatalmi rendszer — mint a törté¬
nelmet (is) befolyásoló tényező — a színpadra vitt, ember nagyságú kártyák ha¬
láltánchoz hasonló játékában mutatkozik meg.
A rendezőt a képekben, zeneiségben gazdag — Claudelre is jellemző — színház
eszméje érintette meg a Johanna színre vitele kapcsán: , Itt megtaláltam mindazt,
amit magam is próbáltam rendezéseimben megvalósítani: ahogy dialógust pró¬
bálok folytatni a zenével, ahogy egy-egy jelenetet úgy próbálok felépíteni, hogy
abban különös viszonyrendszert képezzen a Zene, a látvány, a mozdulat, a gesz¬
tus és a szó." A rendezés erőteljes zeneisége és a kórus színreléptetése kapcsán
Hegyi Dániel azt bizonyítja, hogy a recitálandó szöveg Claudel drámaírói mun¬
kásságában is kimutatható, ugyanis a dc$jámaszöveg olvasásakor egyértelművé
válik: a kórus alkalmazása, valamint a szövegben előforduló számos ismétlés és
az alapvetően francia szövegbe beleszőtt, recitálható latin kifejezések is a zenés
hatáskeltő eszközök megmutatkozását segítik elő." A zenekari árokban a MÁV
Szimfonikus Zenekar foglal helyet, de szerepet kap a Budapesti Stúdió Kórus, a
Honvéd Férfikar és a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola gyermekkórusa is. Az
előadás szólistái: Margit (Bátori Éva), Katalin (Gémes Katalin), Porcus (Kiss B.
Attila). Claudel mirákulumának zeneisége, a kórus színre vitele tehát e kortárs
színre vitel sajátossága is, amely mellett a Bozsik Yvette által tervezett koreográ¬
fia, Johanna és az őt követő tömeg intenzív mozgása, tánca és az Olekszandr
Bilozub által tervezett — sokszor templomteret idéző — díszlet is fokozza az
előadás expresszivitását.
A Vidnyánszky által rendezett misztériumjátékok jelentős része a stációdra¬
maturgia elvei alapján szerveződik. A Halotti pompa stációit az ember által elkö¬
vetett erőszak különböző verziói adják, és a szenvedéstörténetek végén megjelenik
a megváltásra való várakozás, az emberi kínok feloldásának reménye. A Mesés