Page 147 [147]
KORTÁRS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK
VIDNYÁNSZKY KRISZTUS-ÁBRÁZOLÁSAI:
Johanna a máglyán, Mesés férfiak szárnyakkal, Halotti pompa,
Csíksomlyói passió, Bűn és bűnhődés
A Vidnyánszky által rendezett előadások három nagy csoportra - világirodalom
klasszikusai, magyar klasszikusok, Krisztus-ábrázolások — oszthatók, ezek közül
a transzcendens körülírására tett kísérletei képezik művészi pályafutásának
középpontját. E művek sűrített és képszerű (színpadi) világábrázolása impulzív
és allegorikus jellegű, az ember útkeresésének különböző fázisait mutatják be.
A rendező és az őt körülvevő alkotótársak több alkalommal is misztériumszín¬
házként emlegetik az általuk képviselt színházi világot. Verebes Ernő utalása
alapján Vidnyánszky misztériumszínházának létjogosultsága abból az óhajból
táplálkozik, hogy a ma embere is meg akarja fejteni a titkokat, , toljuk magunk
előtt ma a misztériumokat, mennyiségre nem változtak, de magyarázatuk igen"."?
A Vidnyánszky által rendezett misztériumjátékok vagy mirákulumok egy része
valóban Krisztus vagy a szentek életét dolgozzák fel a költői színház eszközeivel,
ide sorolható pl. a Gyilkosság a székesegyházban, a Johanna a máglyán és a
Csíksomlyói passió. Más részük azonban nem szentekkel, hanem hétköznapi
emberekkel megtörténő eseményeket állít színpadra a krisztusi kereszthalál
fényében, poétikus színházi nyelvhasználattal: Mesés férfiak szárnyakkal, Ha¬
lotti pompa, Bűn és bűnhődés. Ezek mindegyikében megtalálhatók a már ismer¬
tetett középkori misztériumjátékok jellemzői és a Bécsy által hangsúlyozott lí¬
raiság.
A különféle templomokban eljátszott — még Beregszászban megrendezett —
Gyilkosság a székesegyházban című előadásában az oltár, a szószék, a gyertyák
valóban azt jelölik, amik: a szertartás nélkülözhetetlen elemeit. Ebben a kontex¬
tusban a színre lépő Becket Tamás (Trill Zsolt) István első vértanúról szóló
homíliája nemcsak az első keresztény vértanút állítja párhuzamba Krisztussal,
hanem magát a canterbury érseket is, akit II. Henrik angol király lovagjai saját
székesegyházában öltek meg. Mivel a rendező által színpadra vitt előadások nagy
része az áldozathozatal által életre hívott új élet, Rideg Zsófia dramaturg szerint
Vidnyánszky költői színházának mottója lehetne a Gyilkosság a székesegyházban
egyik, Eliottól származó idézete: , Mert ahol valaha is szent lakozott, mert ahol
valaha is vértanú adta vérét Krisztus véréért, ott szent a föld és a szentség nem
129 Verebes Ernő dramaturg szavai. Claudel-Honegger, Johanna a máglyán = A titkok kapuja, szerk.
Prontvai Vera, Budapest, Mária Rädiö, 2015. https://www.mariaradio.hu/musor/554/A_titkok_ka¬
puja (Letöltés: 2021. október 30.)
s 145 "