Page 92 [92]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
határozza meg azokat a tárgyakat, gesztusokat, eseményeket, amelyekkel az
Egyház a szentmisében az üdvözítést ünnepli, ezek mindegyike Krisztusra irá¬
nyul. Ilyenek pl. áldás, csend, kézrátétel, világosság, sötétség, víz, olaj, kereszt,
szentély, liturgikus ruhák, kehely, monstrancia, tömjén, oltár, gyertya, Szentírás,
kereszt, ostya (kenyér). A liturgikus jelek közé tartozik maga a szentmise is. A
Wolfgang Braungart által meghatározott rituális jellemzők Vidnyánszky és Visky
darabjaira egyaránt érvényesek: a rítusok egy meghatározott eseményt ismétel¬
nek, szinpadiasak, ünnepi jelleget öltenek, esztétikailag kidolgozottak." Domo¬
kos Johanna a Poetic rituality in theater and literature cimü kötetbe szänt ta¬
nulmányában megkülönbözteti az írott ritualitás és a megtestesült ritualitás
fogalmát. Meglátása szerint az előbbi azoknak a rituális elemeknek és mintáknak
a szerepére és funkciójára vonatkozik, amelyeket bizonyos formákban rögzítettek,
mielőtt azok eljutnak a címzettjeikhez (az íróhoz, az olvasóhoz, a színészhez vagy
a közönséghez). Ennek ellentéte, a megtestesült ritualitás a rituális elemek és
minták szerepére és funkciójára vonatkozik, ahogy azok megjelennek, és meg¬
valósítják az interpretációs és előadói folyamatokat, miközben a szöveg vagy az
előadás éppen megtörténik.?" Viskyre elsősorban az írott ritualitás jellemző,
drámaszövegeiben a szertartások bizonyos részei már rögzítettek, így azok szin¬
te automatikusan a színházi előadások meghatározó elemeivé válnak. Mindezek
mellett fontos elválasztani egymástól a darabok történetét, az adott cselekmény
rituális elemeit, az előadás színházesztétikai jellemzőit (pl. költészet segítségül
hívása és megteremtése a színpadon), valamint magát a színielőadást mint ritu¬
ális funkcióval bíró együttcselekvést. A megtestesült riualitás mind Vidnyánszky,
mind Visky vágyott célja, az, hogy a transzcendens jelenléttel való találkozás
tapasztalata az előadókban és a nézőkben is egyaránt létrejöhessen az előadás
során.
2% ,The following elements can be seen to represent the constituent parts of both sacred and secular
rituals: (1) the ritual repeats a set act; (2) it is unequivocal and visible, staged and theatrical,
possibly verging on having a certain celebratory, festive nature; (3) it is aesthetically elaborated
and self-referential; (4) it can be understood symbolically; (5) it requires participants who must be
specifically legitimised for it, and additional participants who acclaim the ritual or are included
within it.” Wolfgang Braungart: Ritual and Aesthetic Presentivity, in Johanna Domokos — Eniké
Sepsi (ed.): Poetic Rituality in Theatre and Literature, Budapest, KRE-L’Harmattan, Karoli
Könyvek, 2020, 14.
»Scripted rituality relates to the role and function ofritual elements and patterns that are fixed in
some form before they reach their addressee (the writer, the reader, the actor, or the audience). Its
counterpart, embodied rituality, relates to the role and function of ritual elements and patterns
as they manifest, as well as carrying out the interpretative and performative processes while the
text or performance »happen.«” Uo., 70-71.
291
+ 90 +