Page 91 [91]
RITUALITÁS VIDNYÁNSZKY ÉS VISKY
SZÍNHÁZI VILÁGÁBAN
me
A Pilinszky által megfogalmazott metafizikai eredetű, és az utalások természe¬
tétől függő jelenlét Vidnyánszky és Visky poétikus színházában meglátásom
szerint nem más, mint a keresztény szertartás struktúrájának és rituális eleme¬
inek profán (színházi) közegbe helyezése. E fejezetben ezért a szentmise (mint
rítus) struktúráját és liturgikus elemeit törekszem feltárni a választott színház¬
csinálók előadásaiban. Ezen a ponton fontosnak vélem meghatározni a katolikus
szertartás és a liturgia fogalmának alakulását, jelentését. A szentmise — a Kato¬
likus Lexikon meghatározása alapján — az utolsó vacsora és Krisztus keresztha¬
lálának emlékezete a Római Katolikus Egyházban." A szentmise centrumában
az átlényegülés," átváltoztatás áll, amelyet a pap és a jelen levő közösség által
felelevenített utolsó vacsora és Krisztus szavai — ,ez az én testem..., ez az én
verem”??’ - ideznek elő. Az átváltoztatás szavaira a szentmisében a kenyér való¬
ban Krisztus teste, a bor pedig az ő vére lesz, azaz valóságosan jelen van, termé¬
szetfölötti jelenség, de fizikálisan nem érzékelhető csoda. Ilyen szintű transzfor¬
mációról a színházi előadások kapcsán nyilván nem beszélhetünk, viszont ez
utóbbiak is lehetőséget adhatnak a transzcendenssel való találkozásra. Ebben az
esetben a befogadó vagy a színész esztétikai tapasztalata vallási élménybe fordul
át: a katarzis misztikus eseménnyé válik. A liturgia?" szó eredeti jelentése szol¬
gálat, a közösség érdekében elvégzett munka, amely magában foglalta az ünnepek
megrendezését, előkészítését is. Az ősegyházban liturgiaként emlegették a
szentmisét, de a terminus a középkorban feledésbe merült, helyét a szertartás
szó vette át. A Katolikus Lexikon liturgikus jelekkent, szimbölumokkent?®?
285 Diós István — Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon, XIII., Budapest, Szent István
Tärsulat, 2008, 106-10.
Diós Istvän — Vicziän Jänos (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon, I., Budapest, Szent István
Társulat, 2004, 446—447.
Mt 26, 26-29.
Diós István — Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon, VII., Budapest, Szent István
Tärsulat, 2002, 896-897.
28 Uo., 899-900.
286
28
S
288
+89 +