Page 60 [60]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
mellyel Beckett farkasszemez, nem egyéb, mint a Kereszt két ágának metszéspontja,
igaz, szinte kizárólag a földről nézve... Hogy Beckettnek van ereje szembenézni vele,
hazugság és önámítás nélkül, olyan erőforrásra vall, ami a legmélyebb hit közelségét
feltételezi, s közvetlen rokona Keresztes Szent János séjszakájánakc.?"?
A költő az ír drámaíró alkotásait a színházban lehetséges transzcendencia-ta¬
pasztalat egyik lehetséges megvalósulási aktusaként értelmezi abban az értelem¬
ben, hogy a becketti várakozásdramaturgiában benne rejlik a megváltás felmu¬
tatásának reménye. , Beckett drámái ilyen értelemben éppúgy szakrális drámák,
mint a nagy görögök »kitttalan« tragédiái voltak. Megannyi Veronika-kendő,
negatív lenyomata annak a kifejezhetetlen magánynak, aminek először magány,
aztán várakozás és végül beteljesedés a neve.""" Beckett a hiányt fogalmazza
meg műveiben, legismertebb drámájának főszereplőjére már a névadás (God,
Godot) is utal. Bár Beckett nem vallotta magát hívőnek a nyilvánosság előtt, a
Samuel Beckett goes doodling című tanulmány?" Beckett rajzait elemzi, és kide¬
rül belőle, hogy az író számos rajza a keresztre feszített Krisztust ábrázolja.
Rákóczy Anita Beckett munkásságáról és magyar recepciójáról irt monografia¬
jában utal arra, hogy az életműben vannak visszatérő utalások a Megváltóra;
ilyen például az apa alakjának, Istennek a hiánya vagy a filmjében ábrázolt, fehér
foltban megjelenő szög, amely egyértelmű utalás a keresztre feszítésre és a fel¬
tamadasra.? Az ir dramairé a Godot-ra varva cimti dramajaban a vilagvég¬
állapot kétségbeesett Isten-nélküliségét sugallja, arossz hatalmának uralmát, az
élet fenntartásának képtelenségét, egy külső beavatkozásra való szakadatlan
várakozást, a reményt. Pilinszky értelmezésében a Godot-várás olyan végtelen
és kitágított pillanat, amely szinte kényszeríti a transzcendencia feltárulását. Azt
jelzi, hogy a szubjektum által élt valóság sokszor nem az egyetlen valóság, mert
megtapasztalható mögötte egy másik dimenzió is, amely utat nyit a belső, men¬
tális szabadság felé. , A dráma ismét iskoladráma lett. A történelem szövetén
időnként átvérzik az Isten arca. Ez a keresztény dráma.""" Pilinszky — majd őt
követve Visky és Tompa Gábor - a becketti dramaturgiát azért értelmezheti a
rituális színház elemeként, mert a Godot-ra várva szövege egyrészt bibliai
20:
©
Pilinszky: Publicisztikai irasok, 610.
204 Uo., 761.
25 B. Prosser: Samuel Beckett goes doodling, Varoom, vol. 10, 2009. Summer, 44-47.
“The lack of a paternal figure is also apparent, especially that of God te Father, who needs to be
destroyes image, remains on the wall - a clear, almost shining white spot with a nail protrud¬
20
a
ing from it, which evokes both the crucifixion and the resurrection.” Anita Rakéczy: Samuel
Beckett’s Endgame and Hungarian Opening Gambits, Budapest, KRE-L’Harmattan, Käroli
Konyvek, 2021, 45.
Pilinszky: Naplók, töredékek, 23.
20
a
e 58 e