Page 59 [59]
PILINSZKY JÁNOS SZÍNHÁZESZTÉTIKÁJA
Pilinszky Sheryl Suttonnal folytatott beszélgetéseiben Wilson színháza kapcsán
több alkalommal említi a csöndet mint a poétika hordozóját. , (A] költői szó lé¬
nyege szerint beszédes csend, amihez mérten minden egyéb üres fecsegés.
Vagyis: a költészet jelenléte akkora csönd a színpadon, amit semmiféle szóval
nem lehet elnémitani.”!*? Ez a beszédes csend nem tesz mást, mint elnémítja a
befogadó szubjektumát és a transzcendencia nyelvét szólaltatja meg. Az emberi
nyelv által megfogalmazhatatlan valóság érvényre juttatása ez, amely a szemlé¬
lődő elmélkedésekhez közelít. Nem a vákuum, hanem a totalitás csendje. Schein
Gábor megfogalmazásában a csend a transzcendens közelség megfogalmazásá¬
nak egyik formája: , Tehát a hallgatás nem üresség vagy kiüresedés, hanem az
elérhetetlen telítettség kifejeződése.""" Mészáros György szerint a színház, ahogy
a költészet is, a csend által beszél, és a költői szó Pilinszkynél , elliptikus termé¬
szetű: lényege szerint beszedes csönd. Az »üj szinhäz« pont ennek a csöndnek a
tere."
A BECKETTI DRAMATURGIA
Maczak Pilinszky Urbi et orbi dramajanak kérdésfelvetését és sakkmotivumait
a Beckett-dramakhoz kapcsolja, és parhuzamba Allitja a dramat A jatszma vége
című alkotással. , A történetet sakkjátszmában elbeszélve: a fehér pápa sakkot
kapott, ám egy adott lépéskombináció segítségével mattot adott a fekete pápának.
Ez az értelmezés magyarázza a fekete pápa indokolatlanul gyors és hirtelen
halálát."? Maczák több alkalommal említi azt is, hogy a költő tudatosan foglal¬
kozott Beckett alkotásaival, így azok hatást gyakoroltak drámaírói tevékenysé¬
gére és színházról való elképzeléseire. Jelzi ezt Pilinszky drc-ámáiban a mozdulat¬
lanság állapotának hangsúlyozása, a megmerevített léthelyzetnek ábrázolása, a
második világháború hatásainak befejezhetetlensége, valamint a matthelyzetre
jellemző váratlan fordulatok bekövetkezése. Pilinszky szerint Beckett metafizi¬
kai hiányt, agonizáló világmodellt ábrázoló, a lét legfontosabb kérdéseivel fog¬
lalkozó színháza azt a lelki, fizikai mélységet tekinti kiindulópontnak, ahol az
emberi racionalitás már véget ért. Az abszurd pont
199
Pilinszky: Széppróza, 126.
200 Schein Gábor: A csend poétikája Pilinszky János költészetében, Jelenkor, 39. évf., 1996/4, 358.
201 Mészáros: Pilinszky János színházesztétikája, 52.
202 Maczák: Papírdarabok, 125, 130.
« 57 ¢