Oldal 149 [149]
Kiss GABRIELLA: CON-VIVERE! — GONDOLATOK A , RÉSZVÉTEL KORÁNAK" SZÍNHÁZÁRÓL
tathatónak mutatja mind a színházi alkotóközösség, mind a befogadás megta¬
pasztalt valóságát.
Ha a Konvivalista Manifesztum problémafelvetését és À papnôben artiku¬
lálódó művészeti kutatást korszakküszöbképző mozzanatnak tekintjük, akkor
megrajzolhatjuk azt a színházkulturális kontextust, amely már esztétikai hatást
tulajdonít az ún. részvételi színházi formáknak. Hiszen olyan előadás-drama¬
turgiai eszközöknek bizonyulnak, amelyek projektproduktumként definiálha¬
tó rendezések révén és a kontingencia erejével mozdítják ki a nézőt a kukkolás
vagy az odafigyelés biztonságos és kiszámítható pozíciójából.? Olyan
posztdramatikus technikák, amelyek a , valós behatolásán", a rendezés , kórus¬
szerűségén" és a színházi jelrendszerek , heterogenitásán" alapulnak, " amelyek
szokatlanná teszik ,a megmutatás és az elrejtés dinamikáinak, a szervezés és
a kreativitás gyakorlatainak, a fegyelmezettség és a szabadság eszméinek, a
kollektivitás és a szerzőség koncepcióinak" a polgári illúziószínházra jellemző
rendjét." Ily módon
kényelmetlenek. Kellemetlenek. Kihívóak. Megosztóak. [...] megpróbálják tágítani a
kortárs színház lehetséges tematikáit és játéknyelveit; [...] kimozdulnak a színjátszás
szokványos színtereiről; [...] időről-időre önkritikusan újragondolják alkotói módsze¬
reiket; [...] vizsgálat tárgyává teszik az alkotókat és az intézményeket egyaránt befo¬
lyásoló strukturális kényszereket és társadalmi elvárásokat; hogy kizökkentik gon¬
dolkodásunkat; [...] megkérdőjelezik az általunk természetesnek vélt konvenciókat és
határokat; és [...] megmutatják, akár ez is lehet, ilyen is lehet ma a színház!?
Vagyis a Halász Péter-díjjal kitüntetett színházi jelenségek ebben az értelemben
számítanak olyan nézőkre, akik , azért mennek színházba, hogy [...] láthassák
azt, amit nem szabad latniuk”.** A 99,6%, az IITTHHOONN es a KO-KO-KO, a
Színház- és Filmművészeti Egyetemet elfoglaló hallgatók 2019. évi akciósoroza¬
ta, továbbá a Game Changer, a Közelebb és a Nagymamával álmodtam ugyanis
leplezetlenül vagy játékosan mutat rá azoknak a dramaturgiáknak a , rendőri"
hatalmára, amelyek félnek megsérteni , a" színház biztosnak vélt határait. Ennek
2° Vö. Czirák: Partizipation, 244.
30 Vö. Hans-Ihies Lehmann: Posztdramatikus színház, ford. Kricsfalusi Beatrix, Berecz Zsuzsa,
Schein Gabor, Budapest, Balassi, 2009, 116-121, 151-156.
3! Adorjáni Panna — Kricsfalusi Beatrix: Kollektív alkotás: módszer és/vagy politika, Színház, 53.
évf., 2020/3, 3.
» Haldsz Péter-dij. https://trafo.hu/laban-halasz-dij (Letéltés: 2024. majus 28.)
33 Jéréme Bel bonmot-jat idézi Berecz Zsuzsa: Táncképesség. Az ArtMan Egyesület munkájáról,
Szinhdaz, 50. évf., 2017/4, 13.
s 147 "