Oldal 149 [149]
OCR
Kiss GABRIELLA: CON-VIVERE! — GONDOLATOK A , RÉSZVÉTEL KORÁNAK" SZÍNHÁZÁRÓL tathatónak mutatja mind a színházi alkotóközösség, mind a befogadás megtapasztalt valóságát. Ha a Konvivalista Manifesztum problémafelvetését és À papnôben artikulálódó művészeti kutatást korszakküszöbképző mozzanatnak tekintjük, akkor megrajzolhatjuk azt a színházkulturális kontextust, amely már esztétikai hatást tulajdonít az ún. részvételi színházi formáknak. Hiszen olyan előadás-dramaturgiai eszközöknek bizonyulnak, amelyek projektproduktumként definiálható rendezések révén és a kontingencia erejével mozdítják ki a nézőt a kukkolás vagy az odafigyelés biztonságos és kiszámítható pozíciójából.? Olyan posztdramatikus technikák, amelyek a , valós behatolásán", a rendezés , kórusszerűségén" és a színházi jelrendszerek , heterogenitásán" alapulnak, " amelyek szokatlanná teszik ,a megmutatás és az elrejtés dinamikáinak, a szervezés és a kreativitás gyakorlatainak, a fegyelmezettség és a szabadság eszméinek, a kollektivitás és a szerzőség koncepcióinak" a polgári illúziószínházra jellemző rendjét." Ily módon kényelmetlenek. Kellemetlenek. Kihívóak. Megosztóak. [...] megpróbálják tágítani a kortárs színház lehetséges tematikáit és játéknyelveit; [...] kimozdulnak a színjátszás szokványos színtereiről; [...] időről-időre önkritikusan újragondolják alkotói módszereiket; [...] vizsgálat tárgyává teszik az alkotókat és az intézményeket egyaránt befolyásoló strukturális kényszereket és társadalmi elvárásokat; hogy kizökkentik gondolkodásunkat; [...] megkérdőjelezik az általunk természetesnek vélt konvenciókat és határokat; és [...] megmutatják, akár ez is lehet, ilyen is lehet ma a színház!? Vagyis a Halász Péter-díjjal kitüntetett színházi jelenségek ebben az értelemben számítanak olyan nézőkre, akik , azért mennek színházba, hogy [...] láthassák azt, amit nem szabad latniuk”.** A 99,6%, az IITTHHOONN es a KO-KO-KO, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet elfoglaló hallgatók 2019. évi akciósorozata, továbbá a Game Changer, a Közelebb és a Nagymamával álmodtam ugyanis leplezetlenül vagy játékosan mutat rá azoknak a dramaturgiáknak a , rendőri" hatalmára, amelyek félnek megsérteni , a" színház biztosnak vélt határait. Ennek 2° Vö. Czirák: Partizipation, 244. 30 Vö. Hans-Ihies Lehmann: Posztdramatikus színház, ford. Kricsfalusi Beatrix, Berecz Zsuzsa, Schein Gabor, Budapest, Balassi, 2009, 116-121, 151-156. 3! Adorjáni Panna — Kricsfalusi Beatrix: Kollektív alkotás: módszer és/vagy politika, Színház, 53. évf., 2020/3, 3. » Haldsz Péter-dij. https://trafo.hu/laban-halasz-dij (Letéltés: 2024. majus 28.) 33 Jéréme Bel bonmot-jat idézi Berecz Zsuzsa: Táncképesség. Az ArtMan Egyesület munkájáról, Szinhdaz, 50. évf., 2017/4, 13. s 147 "
