Page 198 [198]
196 " ISKOLÁSKORÚ GYERMEKEK EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA
ÖSSZEFOGLALÁS
A tápláltsági állapotot jellemző testtömegindex és az ebből nemzetközileg ki¬
dolgozott határértékek (Cole et al., 2000, 2007) segítségével meghatározott
kategóriák alapján a korábban tapasztalt nemi és életkori mintázat látható
a kamaszok körében (Németh, 2019). A fiúk között nagyobb arányban vannak
a súlyfelesleggel rendelkezők, míg a lányok körében az alultápláltak hányada
magasabb. A korcsoportok között nem látunk nagy különbségeket, de mindkét
nemre jellemző, hogy az általános iskolások körében kissé magasabbak az alul¬
tápláltsági arányok.
Hárombáól két fiatal megfelelő tápláltsági állapotú, míg ötből egy valami¬
lyen mértékben túlsúlyos. Nemzetközi viszonylatban a magyar kamaszok túl¬
súlyossági arányai igen magasak, ugyanakkor az alultápláltak aránya is maga¬
sabb az átlagosnál (Inchley et al., 2020). Az önbevallásos adatok valamilyen
mértékben alulbecslik a tényleges túlsúlyossági — és tulbecslik a tényleges alul¬
tápláltsági — adatokat (Allison et al., 2020), ezért a valóságban a túlsúlyos és
elhízott fiatalok aránya még magasabb az itt közölt értékeknél. Az ezredfor¬
duló óta növekedett a túlsúlyosak és elhízottak aránya. A kedvezőtlen trend¬
ben még aggasztóbb, hogy az elmúlt tíz évben gyorsulni látszik ez a tendencia.
A testképadatok (tápláltsági állapot saját megítélése) szerint jóval kevesebb
fiatal tartja magát normál testtömegűnek (kevesebb mint felük), mint ami
a testtömegindex-adatokból következik. Emellett mind a magukat kövérnek,
mind a magukat soványnak tartók aránya magasabb, mint amit a BMI-adatok
mutatnak. A korcsoportok között nincsenek jellegzetes különbségek (attól el¬
tekintve, hogy a legfiatalabb lányok kevésbé tartják magukat kövérnek). A lá¬
nyokra jellemzőbb, hogy kövérnek gondolják magukat, míg a fiúk inkább so¬
ványnak vélik testalkatukat. Az elmúlt húsz évben nagyon lassan, de nőtt
a magukat kövérnek tartók aránya.
A testkép- és tápláltsági adatok különbözősége egyértelműen mutatja, hogy
a fiatalokra erőteljesen hat a társadalomban idealizált és a médiában erőtelje¬
sen közvetített testideál (Rousseau g Eggermont, 2018; Vuong et al., 2021).
A lelki egészség régóta alkalmazott mutatóit elemezve elmondható, hogy
a négy évvel ezelőtti felméréshez képest a fiatalok szubjektív egészségében a
legtöbb mutató mentén jelentős - nagyrészt kedvezőtlen - változás tapasztal¬
ható (Németh & Várnai, 2019). Az eredmények alapján az iskoláskorú, 11-17
éves tanulók közel kétharmada egészségi állapotát kitűnőnek vagy jónak érté¬
keli, ugyanakkor a trendeket tekintve láthattuk, hogy az egészségüket kitűnő¬
nek tartó lányok és fiúk aránya még soha nem volt olyan alacsony, mint 2022¬
ben. Az előző adatfelvétellel összevetve közel 1096-kal nőtt azon tanulók