Page 198 [198]
OCR
196 " ISKOLÁSKORÚ GYERMEKEK EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA ÖSSZEFOGLALÁS A tápláltsági állapotot jellemző testtömegindex és az ebből nemzetközileg kidolgozott határértékek (Cole et al., 2000, 2007) segítségével meghatározott kategóriák alapján a korábban tapasztalt nemi és életkori mintázat látható a kamaszok körében (Németh, 2019). A fiúk között nagyobb arányban vannak a súlyfelesleggel rendelkezők, míg a lányok körében az alultápláltak hányada magasabb. A korcsoportok között nem látunk nagy különbségeket, de mindkét nemre jellemző, hogy az általános iskolások körében kissé magasabbak az alultápláltsági arányok. Hárombáól két fiatal megfelelő tápláltsági állapotú, míg ötből egy valamilyen mértékben túlsúlyos. Nemzetközi viszonylatban a magyar kamaszok túlsúlyossági arányai igen magasak, ugyanakkor az alultápláltak aránya is magasabb az átlagosnál (Inchley et al., 2020). Az önbevallásos adatok valamilyen mértékben alulbecslik a tényleges túlsúlyossági — és tulbecslik a tényleges alultápláltsági — adatokat (Allison et al., 2020), ezért a valóságban a túlsúlyos és elhízott fiatalok aránya még magasabb az itt közölt értékeknél. Az ezredforduló óta növekedett a túlsúlyosak és elhízottak aránya. A kedvezőtlen trendben még aggasztóbb, hogy az elmúlt tíz évben gyorsulni látszik ez a tendencia. A testképadatok (tápláltsági állapot saját megítélése) szerint jóval kevesebb fiatal tartja magát normál testtömegűnek (kevesebb mint felük), mint ami a testtömegindex-adatokból következik. Emellett mind a magukat kövérnek, mind a magukat soványnak tartók aránya magasabb, mint amit a BMI-adatok mutatnak. A korcsoportok között nincsenek jellegzetes különbségek (attól eltekintve, hogy a legfiatalabb lányok kevésbé tartják magukat kövérnek). A lányokra jellemzőbb, hogy kövérnek gondolják magukat, míg a fiúk inkább soványnak vélik testalkatukat. Az elmúlt húsz évben nagyon lassan, de nőtt a magukat kövérnek tartók aránya. A testkép- és tápláltsági adatok különbözősége egyértelműen mutatja, hogy a fiatalokra erőteljesen hat a társadalomban idealizált és a médiában erőteljesen közvetített testideál (Rousseau g Eggermont, 2018; Vuong et al., 2021). A lelki egészség régóta alkalmazott mutatóit elemezve elmondható, hogy a négy évvel ezelőtti felméréshez képest a fiatalok szubjektív egészségében a legtöbb mutató mentén jelentős - nagyrészt kedvezőtlen - változás tapasztalható (Németh & Várnai, 2019). Az eredmények alapján az iskoláskorú, 11-17 éves tanulók közel kétharmada egészségi állapotát kitűnőnek vagy jónak értékeli, ugyanakkor a trendeket tekintve láthattuk, hogy az egészségüket kitűnőnek tartó lányok és fiúk aránya még soha nem volt olyan alacsony, mint 2022ben. Az előző adatfelvétellel összevetve közel 1096-kal nőtt azon tanulók
