Page 121 [121]
OCR Output

Állami pénzpolitika Magyarországon + 119

is köszönhetően a népszövetségi rekonstrukció terve már elkészült, és azt a
főbb szereplők is elfogadták.

Az I. világháború kitörésekor elindult magyarországi infláció megfékezésére
három pénzügyminiszter is kísérletet tett. Tanulmányom bemutatta azokat
az eszközöket, amelyekkel a stabilizációt végre akarták hajtani, és feltárta a
kudarc fontosabb tényezőit is. Korányi Frigyes és Hegedüs Loránt csak rö¬
vid időre tudta megállítani az árak emelkedését, bukásuk után újult erővel
folytatódott a drágulás. Kállay Tibornak sem sikerült egyensúlyba hoznia a
költségvetést, ő is belebukott az infláció felgyorsulásába 1924 elején. Az álla¬
mi pénzügyek rendezését jelentős mértékben akadályozta a háborús jóvátétel
kérdésének tisztázatlansága. A jóvátétel elhúzódó rendezése Magyarország
számára lehetetlenné tette, hogy önerejére támaszkodva vessen véget az inf¬
lációnak, így hozzájárult a pénz elértéktelenedésének felgyorsulásához, és
lényegesen megnehezítette a pénzügyi rekonstrukció megindítását is. A jó¬
vátétellel kapcsolatos zálogjogok fenntartása meggátolta, hogy a magyar kor¬
mány külföldi hiteleket vehessen fel.

1924 nyarán, a Népszövetség felügyeletével meginduló pénzügyi stabilizá¬
ció során sikerült első ízben tartósan egyensúlyba hozni az államháztartást,
megfékezni a pénz elértéktelenedését, és felállítani egy új, az államtól füg¬
getlen, monetáris tartalékokkal rendelkező jegybankot, a Magyar Nemzeti
Bankot. Magyarország külföldi kölcsönhöz jutott, amelynek bruttó összege
307 (nettó 250) millió aranykorona volt. A pénzügyi szanálás genfi alapelvei
azonban nem különböztek nagyon a korábbi stabilizációs kísérletek elgon¬
dolásaitól. A költségvetési egyensúlyt szigorú fiskális megszorítások segítsé¬
gével, mindenekelőtt az adóteher jelentős növelésével, a kiadások drasztikus
visszafogásával, az állami alkalmazottak létszámának csökkentésével való¬
sították meg. A népszövetségi kölcsönnek végül csak egy kis részét használ¬
ta fel a magyar kincstár a hiányzó bevételek pótlására. A nagy gazdasági és
társadalmi áldozatokkal megvalósult pénzügyi stabilitás rövid életűnek bi¬
zonyult; a költségvetés már 1929-ben újra deficites lett, a 30-as évek elejére
fiskális válság alakult ki, az új valutát, a pengőt pedig a II. világháború katak¬
lizmái és egy újabb, még súlyosabb hiperinfláció semmisítette meg.