Page 122 [122]
A JACOBSSON-JELENTÉS, AVAGY
A FULDOKLÓ ÚSZÓLECKÉJE:
MAGYARORSZÁG ÁLLAMPÉNZÜGYEI
A NAGY GAZDASÁGI VÁLSÁG KÜSZÖBÉN
A következő tanulmány a magyar kormányok és a Rothschild bankház sok
évtizedes kapcsolatának! egyik érdekes epizódját kívánja bemutatni. 1931
elején komoly konfliktus alakult ki Budapest és a londoni City között: ki¬
derült, hogy a kormány félrevezette a hitelezőit, nem tájékoztatta őket arról,
hogy a költségvetés deficites, és a korábban felvett kölcsönt - a megállapo¬
dástól eltérően - a hiány fedezésére használta fel. A helyzet tisztázása és a bi¬
zalom helyreállítása végett szakértőket küldtek Budapestre. A bizottság által
készített jelentés és a vizsgálatról fennmaradt dokumentumok egyedülálló
bepillantást engednek abba, hogy néhány héttel a pénzügyi világválság ki¬
robbanása előtt milyen volt Magyarország állampénzügyi helyzete, és milyen
álláspontot képviseltek a történet legfontosabb szereplői.?
Az előzmények
Az I. világháború után a magyar kormány jóval nehezebben jutott külföl¬
di hitelekhez, mint korábban. Nemcsak a nemzetközi tőkepiacok átalaku¬
lása, a Monarchia közös pénz- és tőkepiacának megszűnése, valamint a
magyar gazdaság világháború utáni instabilitása jelentett akadályt, hanem
a békeszerződés is. A 180. paragrafus értelmében ugyanis a magyar állam
összes vagyonával és bevételével felelt a kirótt jóvátételi terhekért, a Jóváté¬
teli Bizottság zálogjoga viszont gyakorlatilag lehetetlenné tette a kormány
hitelfelvételét a nemzetközi piacokon, hiszen nem tudott fedezetet ajánlani
a hitelezők számára. Ezért a világháború utáni egyetlen jelentősebb állam¬
kölcsönnek, a Népszövetség felügyelete alatt nyújtott stabilizációs hitelnek
is fontos előfeltétele volt egyes bevételi források felszabadítása, amelyekből
aztán az adósságszolgálat biztosítható volt. A jóvátételi kérdést véglegesen
rendező hágai és párizsi konferenciákon elfogadott egyezmény 1929—1930¬
: — Kövér Györgynek köszönhetjük többek között a magyar államkölcsönök dualizmus kori történeté¬
nek és a Rothschild-konzorcium szerepének a tisztázását. Csak néhány a sok publikáció közül: Kö¬
vér 1992a; Kövér 1992b; Kövér 2003; Kövér 2004; Kövér 2005b; Kövér 2006.
A konfliktust röviden bemutatja, és a jelentés néhány részletét ismerteti: Ferber 1988; Romsics 1991:
224-231. À kölcsönnel és a jelentéssel kapcsolatban több dokumentumot közöl: Szinai—Szűcs 1972:
425—428., 432—441.