Page 40 [40]
38 e A nagy háborútól a nagy válságig
zódásáért az Egyesült Államokban Hoover elnök ipari munkabéreket rögzí¬
tő, illetve a New Deal elhibázott, monopóliumokat kialakító munkaerőpiaci
politikáját (National Industrial Recovery Act, Wagner Act) tették felelőssé.
Harold L. Cole és Lee E. Ohanian 1999-ben publikált tanulmánya (1he Great
Depression in the United States from a Neoclassical Perspective) sorra vizsgál¬
ja a kurrens válságmagyarázatokat, így a monetáris sokk, a pénzügyi köz¬
vetítési sokk, illetve a rugalmatlan nominális bérek kiemelt szerepét valló
korábbi elméleteket, és valamennyit elveti, mivel ezek - véleményük szerint
- nem adnak kielégítő magyarázatot sem a válság elhúzódására, sem az azt
követő fellendülés erőtlenségére. Az NBER évkönyvében 2001-ben megjelent
Re-examining the Contributions of Money and Banking Shocks to the U.S.
Great Depression című munkájukban a deflációs hipotézist külön tesztelték.
A hipotézis szerint a pénzmennyiség váratlan csökkenése deflációt okozott,
ami a munkabérek rugalmatlansága miatt emelkedő reálbéreket és csökkenő
foglalkoztatást idézett elő, bankválságokhoz vezetett, és mérsékelte a pénz¬
ügyi közvetítés hatékonyságát, ami a hitelezés és a kibocsátás zsugorodását
váltotta ki. A szerzőpáros kvantitatív elemzésének eredményei szerint azon¬
ban ezek a tényezők egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mértékben képe¬
sek megmagyarázni a nagy válság kivételes mélységét és elhúzódását. Nem
látják ugyanakkor igazoltnak sem Irving Fisher adósságdeflációra vonatko¬
zó tételét, sem Romer hipotézisét a tőzsdei sokk válságot fokozó hatásáról.
Véleményük szerint nem pénzügyi, hanem reálsokk? okozhatta a gazdaság
recesszióját, a teljes tényezőtermelékenység (total factor productivity, TFP)°°
nagymértékű csökkenése (1929-1933 között 1496-kal lett kisebb) okozhatta
a termelékenység és a termelés visszaesését, és ez adja a válság valódi magya¬
rázatát."! Cole és Ohanian publikációi nagy vihart kavartak, sokan kétségbe
vonták álláspontjuk megalapozottságát és módszereik megbízhatóságát. Pro¬
vokatívnak és ambiciózusnak minősített tanulmányukról heves vita alakult
ki az NBER évkönyvének hasábjain is.? Következtetéseiket és alkalmazott
módszereiket megkérdőjelezték Michael Bordo és szerzőtársai, akik szintén
a dinamikus általános egyensúlyi modell alkalmazásával kívánták igazolni
a ,ragadós bérek" tézisét, valamint hogy a monetáris összeomlás megma¬
28 Cole-Ohanian 1999; Kehoe-Prescott 2002; Ohanian 2009.
79 Sokk: a gazdaságra külsődleges tényezők által gyakorolt lényeges hatás (monetáris, reál, keresleti
vagy kínálati sokk, technológiai sokk stb.).
# A teljes tényezőtermelékenység az output azon hányada, amely nem magyarázható a termelés során
használt inputok mennyiségével. Színvonalát az inputok hasznosításának hatékonysága és intenzi¬
tása határozza meg. Jelentős hatása van a gazdasági növekedésre és az egy főre jutó jövedelmek or¬
szágok közötti eltérésére. Comin 2013.
3 Cole-Ohanian 2001: 221-223.
® Bordo-Erceg-Evans 2001; Gertler 2001.