Page 39 [39]
A nagy válság nagy magyarázatai e 37
mivel a gazdasági recesszió már ezt megelőzően megkezdődött, Romer sze¬
rint mégis volt kapcsolat a kettő között. 1990-ben megjelent 1he Great Crash
and the Onset of the Great Depression című tanulmányában arról írt, hogy a
tőzsdei válság hatására a fogyasztók ideiglenesen elbizonytalanodtak a jövő¬
beli jövedelmeikkel kapcsolatban, ezért halasztották el a tartós fogyasztási
cikkek vásárlását, és további információkat vártak a gazdaság majdani ala¬
kulásáról. A költések hanyatlása pedig - a kamatlábak és a foglalkoztatottsäg
változásán keresztül - csökkentette az aggregált jövedelmet."
Martha Olney 1999-ben megjelent tanulmanyaban (Avoiding Default: The
Role of Credit in the Consumption Collapse of 1930) egyetértett azzal, hogy a
fogyasztás drámai zsugorodása változtatta a gazdasági recessziót nagy val¬
sággá, vitatta azonban Temin tézisét a fogyasztás autonóm csökkenéséről.
Szerinte a fogyasztási kiadások visszaesése nem autonóm folyamat volt, ha¬
nem a háztartások magas eladósodottságából következett. Az amerikai ház¬
tartások a 20-as évek végén főként az autóvásárlások miatt felvett fogyasztási
kölcsönök miatt voltak eladósodva; a törlesztőrészletek magasak, a szerződé¬
sek időtartama rövid volt, és amennyiben a vevő nem tudott fizetni, elveszí¬
tette a hitelbe vásárolt árut, ezért a háztartások számára a fogyasztás drasz¬
tikus csökkentése volt a fizetésképtelenség elkerülésének egyetlen lehetséges
stratégiája. A New York-i tőzsde 1929-es összeomlása növelte a jövedelmek
bizonytalanságát, hiszen az ezt követő elbocsátások, a munkaidő lerövidíté¬
se tovább mérsékelte a várható jövedelmeket. A fizetésképtelenség elkerülése
végett az eladósodott családok szinte minden kiadási kategóriában jelentősen
csökkentették a fogyasztásukat.
A nem monetarista, nem pénzügyi hipotézissel szemben bírálatként leg¬
inkább az fogalmazódik meg, hogy az irányzat által kiemelt tényezők nem
adnak magyarázatot sem a válság elhúzódására, sem pedig más jellegzetes¬
ségeire.””
Neoklasszikus növekedési elméletek
Az ezredfordulón egy újabb megközelítés jelent meg, amely elvetette az ösz¬
szes korábbi domináns teóriát, és a neoklasszikus növekedési elmélet alap¬
ján keresett magyarázatot a válság okaira és sajátosságaira. A dinamikus
általános egyensúlyi modellek alkalmazásával született elemzések egyrészt
a negatív termelékenységi sokk szerepét emelték ki, másrészt a krízis elhú¬
35 — Romer 1990; Romer 2003.
6 Olney 1999: 320., 333.
” Parker 2004.