OCR
A nagy válság nagy magyarázatai e 37 mivel a gazdasági recesszió már ezt megelőzően megkezdődött, Romer szerint mégis volt kapcsolat a kettő között. 1990-ben megjelent 1he Great Crash and the Onset of the Great Depression című tanulmányában arról írt, hogy a tőzsdei válság hatására a fogyasztók ideiglenesen elbizonytalanodtak a jövőbeli jövedelmeikkel kapcsolatban, ezért halasztották el a tartós fogyasztási cikkek vásárlását, és további információkat vártak a gazdaság majdani alakulásáról. A költések hanyatlása pedig - a kamatlábak és a foglalkoztatottsäg változásán keresztül - csökkentette az aggregált jövedelmet." Martha Olney 1999-ben megjelent tanulmanyaban (Avoiding Default: The Role of Credit in the Consumption Collapse of 1930) egyetértett azzal, hogy a fogyasztás drámai zsugorodása változtatta a gazdasági recessziót nagy valsággá, vitatta azonban Temin tézisét a fogyasztás autonóm csökkenéséről. Szerinte a fogyasztási kiadások visszaesése nem autonóm folyamat volt, hanem a háztartások magas eladósodottságából következett. Az amerikai háztartások a 20-as évek végén főként az autóvásárlások miatt felvett fogyasztási kölcsönök miatt voltak eladósodva; a törlesztőrészletek magasak, a szerződések időtartama rövid volt, és amennyiben a vevő nem tudott fizetni, elveszítette a hitelbe vásárolt árut, ezért a háztartások számára a fogyasztás drasztikus csökkentése volt a fizetésképtelenség elkerülésének egyetlen lehetséges stratégiája. A New York-i tőzsde 1929-es összeomlása növelte a jövedelmek bizonytalanságát, hiszen az ezt követő elbocsátások, a munkaidő lerövidítése tovább mérsékelte a várható jövedelmeket. A fizetésképtelenség elkerülése végett az eladósodott családok szinte minden kiadási kategóriában jelentősen csökkentették a fogyasztásukat. A nem monetarista, nem pénzügyi hipotézissel szemben bírálatként leginkább az fogalmazódik meg, hogy az irányzat által kiemelt tényezők nem adnak magyarázatot sem a válság elhúzódására, sem pedig más jellegzetességeire.”” Neoklasszikus növekedési elméletek Az ezredfordulón egy újabb megközelítés jelent meg, amely elvetette az öszszes korábbi domináns teóriát, és a neoklasszikus növekedési elmélet alapján keresett magyarázatot a válság okaira és sajátosságaira. A dinamikus általános egyensúlyi modellek alkalmazásával született elemzések egyrészt a negatív termelékenységi sokk szerepét emelték ki, másrészt a krízis elhú35 — Romer 1990; Romer 2003. 6 Olney 1999: 320., 333. ” Parker 2004.