Page 277 [277]
A kutatásieredmények hasznosítása és hatása azetnikaiegyüttélés vizsgálatokra ® 275
hatást gyakorolni a lokális társadalom tagjai közötti viszonyokra, az
együttélésre. Mivel az óvodai és iskolai korcsoport — a 3-16 év -— egyetlen
valódi közössége a nevelési és az oktatási intézmény, ezért bármely szeg¬
regációs jelenség, amely etnikai környezeti homogenitást jelent, a kapcso¬
latokat negatív irányba befolyásolja.
4. A helyben működő intézmények humánerőforrásának etnikai összetétele: a
lokális társadalmak együttélésének vizsgálatakor a településen üzemeltetett
intézmények humán erőforrásának etnikai összetétele megmutatja, hogy a
helyi társadalom tagjai közül kik részesülnek azonos lehetőségekben és kik
nem. A társadalmi izoláció által veszélyeztetett közösségek nagyobb esély¬
lyel maradnak ki a helyi infrastruktúra által kínált lehetőségekből, amiből
következtetni lehet a lokális térben betöltött szerepükre és funkciójukra.
5. Civil szerveződések és hatásuk vizsgálata: a kortárs vidék egyik pozitív
terméke a gazdag civil szervezeti tevékenység megjelenése az érintett tele¬
püléseken. A közösségiség megélésének teret és helyet adó önszerveződő
intézmények feltérképezése, működésük megértése segít megismerni a
lokális közösségi viszonyokat. Az etnikai közösségek közötti kapcsolatokra
a helyi társadalom civil közösségei fontost hatást gyakorolnak, tanulmá¬
nyozásuk a téma kutatásának megkerülhetetlen részét képezi.
6. A lokális hagyománykészlet: a recens hagyománykészltlet feltárása, a
napjainkban is tetten érhető hagyományelemek etnikai közösségenként
történő azonosítása segít annak megértésében, hogy a hagyományápoló
közösségek között milyen kapcsolatok alakulhatnak ki, és az együttélés
során milyen kulturális értelemben vett interferencia jöhet létre. A feltárt
hagyománykészletek alkalmas eszközt kínálnak arra, hogy azonosítani
tudjuk mely közösségek között ment végbe adaptáció, akkulturáció, vala¬
mint kulturális keveredés.
7. A hagyományápolás hatásvizsgálata az etnikai együttélésre: az azonosított
kulturális kölcsönhatások révén tanulmányozható, hogy a lokális társa¬
dalom mely hagyományelemei válnak adott esetben a lokális identitás —
akár az etnikai csoportidentitás, akár a kollektív és települési szinten érvé¬
nyesülő ethosz formájában — meghatározó elemeivé.
8. Helyi kulturális intézmények vizsgálata: a múzeumok, helytörténeti gyűj¬
temények, kiállítások, tájházak kapcsán érdemes megvizsgálni, hogy mely
lokális etnikai közösség hagyománya, kultúrája, történelme és milyen for¬
mában jelenik meg. Továbbá fontos annak megfigyelése, hogy a helyi kul¬
turális intézményekben kap-e minden részközösség teret a párhuzamosan
a helyi identitást erősítő és a külső megfigyelő számára felmutatott repre¬
zentatív tartalmakban. Az együttélési viszonyokról közvetve tájékoztató
és azokat közvetlenül befolyásoló tényező, hogy mely együtt élő részkö¬