Page 277 [277]
OCR
A kutatásieredmények hasznosítása és hatása azetnikaiegyüttélés vizsgálatokra ® 275 hatást gyakorolni a lokális társadalom tagjai közötti viszonyokra, az együttélésre. Mivel az óvodai és iskolai korcsoport — a 3-16 év -— egyetlen valódi közössége a nevelési és az oktatási intézmény, ezért bármely szegregációs jelenség, amely etnikai környezeti homogenitást jelent, a kapcsolatokat negatív irányba befolyásolja. 4. A helyben működő intézmények humánerőforrásának etnikai összetétele: a lokális társadalmak együttélésének vizsgálatakor a településen üzemeltetett intézmények humán erőforrásának etnikai összetétele megmutatja, hogy a helyi társadalom tagjai közül kik részesülnek azonos lehetőségekben és kik nem. A társadalmi izoláció által veszélyeztetett közösségek nagyobb esélylyel maradnak ki a helyi infrastruktúra által kínált lehetőségekből, amiből következtetni lehet a lokális térben betöltött szerepükre és funkciójukra. 5. Civil szerveződések és hatásuk vizsgálata: a kortárs vidék egyik pozitív terméke a gazdag civil szervezeti tevékenység megjelenése az érintett településeken. A közösségiség megélésének teret és helyet adó önszerveződő intézmények feltérképezése, működésük megértése segít megismerni a lokális közösségi viszonyokat. Az etnikai közösségek közötti kapcsolatokra a helyi társadalom civil közösségei fontost hatást gyakorolnak, tanulmányozásuk a téma kutatásának megkerülhetetlen részét képezi. 6. A lokális hagyománykészlet: a recens hagyománykészltlet feltárása, a napjainkban is tetten érhető hagyományelemek etnikai közösségenként történő azonosítása segít annak megértésében, hogy a hagyományápoló közösségek között milyen kapcsolatok alakulhatnak ki, és az együttélés során milyen kulturális értelemben vett interferencia jöhet létre. A feltárt hagyománykészletek alkalmas eszközt kínálnak arra, hogy azonosítani tudjuk mely közösségek között ment végbe adaptáció, akkulturáció, valamint kulturális keveredés. 7. A hagyományápolás hatásvizsgálata az etnikai együttélésre: az azonosított kulturális kölcsönhatások révén tanulmányozható, hogy a lokális társadalom mely hagyományelemei válnak adott esetben a lokális identitás — akár az etnikai csoportidentitás, akár a kollektív és települési szinten érvényesülő ethosz formájában — meghatározó elemeivé. 8. Helyi kulturális intézmények vizsgálata: a múzeumok, helytörténeti gyűjtemények, kiállítások, tájházak kapcsán érdemes megvizsgálni, hogy mely lokális etnikai közösség hagyománya, kultúrája, történelme és milyen formában jelenik meg. Továbbá fontos annak megfigyelése, hogy a helyi kulturális intézményekben kap-e minden részközösség teret a párhuzamosan a helyi identitást erősítő és a külső megfigyelő számára felmutatott reprezentatív tartalmakban. Az együttélési viszonyokról közvetve tájékoztató és azokat közvetlenül befolyásoló tényező, hogy mely együtt élő részkö
