Page 278 [278]
276 e IV. ÖSSZEFOGLALÁS
zösségek válnak a lokális kulturális örökséget bemutató és reprezentáló
kiállítások aktív , szereplőivé".
A fent összefoglalt hatástényezők nem önmagukban értelmezhetők,
hanem egy elemzési keretrendszert alkotnak. Ez azt jelenti, hogy a bemu¬
tatott egyes tényezők nem egyformán hatnak az etnikai együttélésre,
hanem minden esetben - amint azt a bemutatott három település példáján
keresztül láthatóvá tettük — önálló értelmezési keretet képezve lokális min¬
tázatot mutatnak.
Mindezen tapasztalatok gyakorlati társadalomtudományi értékét az
jelenti, hogy a helyszínenként levont következtetések alkalmasak a szak¬
politikai döntéshozók, az önkormányzatok, a szociális szféra döntéshozói
és aktorai számára arra, hogy cselekvési terveket fogalmazzanak meg és
fejlesztéspolitikai programokat tervezzenek. Egy multietnikus perifériá¬
lis, általában erőforrásait tekintve korlátozott helyi közösség sikeres műkö¬
dése szempontjából az együttélési viszonyok minőségi fejlesztése fontos
cél lehet. Ebben az összefüggésben értelmezhető, hogy a vidéki kortárs
lokális etnikai együttélés-vizsgálatok nem csak társadalomtudományi
alapkutatásként értelmezhetők, hanem az eredmények közvetlen haszno¬
sítására is mód nyílik. Az etnikai együttélési helyzetek szituatív vizsgála¬
tai ezek szerint alkalmas eszközök a multietnikus együttélési közösségek
társadalmi kapcsolatainak fejlesztésére. A jelen kötet alapját képező vizs¬
gálathoz hasonló kutatások, és az ebből levezethető eredmények közvet¬
len hozzájárulást nyújtanak a magyar-cigány együttélés javításához.
Mindezt annak a tudatában kell rögzítenünk, hogy a fentiekben sorolt,
az etnikai együttélést befolyásoló hatótényezők a jelenség szituatív jelle¬
géből következően, legalábbis a három kutatott színtér esetében általáno¬
san jelen vannak, de eltérő minőségű (intenzitású) hatást gyakorolnak
magára az együttélésre.
A KUTATÁS KITERJESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
Végezetül fontos megjegyezni, hogy a kutatás eredményeként megfogal¬
mazott következtetések a vizsgált téma kiterjesztésének legalább három
fontos lehetőségét engedik meg.
Először is az etnikai együttélés, különösen a magyar-roma helyzetvizs¬
gálatok esetében az ország más térségeiben és más etnikai relációban is
fontos hozzájárulást jelenthetnek ahhoz, hogy megértsük, miként és miért
alakulnak sajátosan az etnikai viszonyok az érintett színtereken. Így jelen
munka például Baranyában a beás-romungró-magyar etnikai együttélés