Oldal 91 [91]
Akkulturációs folyamatok és a kortárs hagyomanykészlet alakulasa ¢ 89
Babonák és hiedelmek
a vizsgált színtér közösségeiben
A magyar néprajztudomány a vidéki paraszti közösségek életében a babo¬
nák és hiedelmek gazdag hagyományát gyűjtötte fel. Ezek nemcsak a kul¬
túra értelmezése szempontjából jelentenek fontos támpontot, hanem a tár¬
sadalmi működés mindennapi viszonyaira is hatást gyakoroltak. A magyar
parasztság kultúrájában országszerte elterjedt hagyományelemek emléke¬
zete a kutatás szerint a nyírvasvári közösségben napjainkig tetten érhető.
Ilyen általánosan elterjedt jelenségek például halál esetén a tükör letaka¬
rása, szemmel verés ellen meszes víz oltása, vagy amikor új ház építésekor
a falra zöld ágat és üveget helyeztek - ennek valódi okát már nem tudják
megmondani -, a szentelt étel nem kerülhet kukába, a maradék pedig az
állatok eledele lesz." Ezek azonban a kortárs magyar társadalom minden¬
napi életére a viselkedést vagy a cselekvéseket befolyásoló tényezőkként
már nem gyakorolnak hatást. Az emlékezetben még élnek, de közösség¬
formáló vagy etnikumspecifikus karakterük már nem él.
Ezzel szemben számos olyan, az oláh cigányokra jellemző hagyomány¬
elem maradt fenn, ami az etnikai részcsoport társadalmi és kulturális elkü¬
lönülését erősíti a vizsgált településeken. A hagyománykészlet eredeti ele¬
mei a hiedelmek és babonák az oláh cigány szellemi hagyomány fontos részét
és a mindennapi életük szerves részét képezik napjainkig." Ezek olyan
sajátos elemei a cigány kultúrának, melyek nagyfokú eltérést mutatnak a
többségi magyar társadalom érték- és normarendszerétől, ugyanakkor a
legtöbb romungró közösségben megfigyelhető szokásrendszertől is meg¬
különböztető jelleggel bírnak.
Az alábbiakban összefoglalás igényével sorra vesszük a még tetten
érhető babonák és hiedelmek körét, illetve szerepét a mindennapi életben,
közvetve hatását az etnikai együttélési helyzetekre.
A legtöbb hiedelem a gyermekágyas házhoz kötődik. Számos tiltás és
tabu figyelhető meg még napjainkban is, melyeket az élő hagyományok
fent is tartanak.
,Nem mehetsz be, amíg nem tisztul az anya. Férfi nem mehet be egyáltalán.
Ha bemész, akkor nem ülhetsz az ágyába, mert elviszed az anyatejet. Ha a babát
214 Saját gyűjtés: 49 éves, magyar származású nő, Nyírvasvári, 2019.
25 Az oláh cigány közösségek hagyomány- és hiedelemvilágáról néprajzi szempontból
is kiemelkedő részletes összeállítás olvasható Rostás-Farkas György művében.
(Rostás-Farkas 2000.)