Page 73 [73]
Akkulturációs folyamatok és a kortárs hagyománykészlet alakulása ? 71
társadalomban elvárt átvett értékrend hatásával találkozhatunk. Az egyik
legszembeötlőbb változást ebben az összefüggésben éppen az oláh cigá¬
nyok - és részben a romungrók - lakókörnyezetében találjuk, amely rész¬
ben az államalkotó társadalom politikai, szociális intézkedéseinek követ¬
kezményeként - telep-felszámolási programok -, részben tudatos
alkalmazkodási törekvés eredményekért érhetőek tetten. Az adaptív akkul¬
turációs folyamat értelmezése hosszú történeti előzmények eredménye.
Már Wlisloczky Henrik cigánykutató munkásságából is tudható, hogy
a hagyományosnak tekinthető cigány kunyhó (putri) miként nézett ki:
dombszerű külső képet fest, mivel csupán egyetlen oldala — az, amelyen
a bejárat található — emelkedik ki a földrakásból. A falak kövek, föld és
gerendák, gallyak ötvözete. Az egylégterű lakóhelyként funkcionáló kuny¬
hók jellemzően a települések szélén, szegregált környezetben helyezked¬
tek el." Földbevájt purtikról számoltak be a Nyírvasvári és Hodászi adat¬
közlők, és a lokális közösségi emlékezetben erősen jelen vannak az egykor
lakóhelyül szolgáló kunyhók képe.
Hodászon a félig földbevájt putrikban élő oláh cigányok lakhatási körül¬
ményeiről írásos feljegyzés is fennmaradt Sója Mikós görögkatolikus pap
helyi munkásságának köszönhetően.
, Kezdő hodászi napjaimban a Riihes-tobol meztelen, illetve nyalkaruhajü gye¬
rekek merészkednek ki hozzám a partra. Negyven évvel később pedig a Rühes-tó
partján épült kápolna ajtajában Csipkerózsikának öltözve, mint a tó csodás
tündérei, tavirózsái, cigánylánykák kezükben csokrot, eszükben köszöntő verset
szorongatva a püspökre, ENSZ képviselőkre várnak, verselnek, csokrokat adnak.
Hasonlítsuk össze a hínáros gyerekekkel! Csak a külsejüket! Hát még a benső¬
jüket összehasonlítva, mekkora távolságokat fedezhetünk fel."
Hodász egykor kizárólag oláh cigányok által lakott, Kolerásnak nevezett
településrészére jellemző volt, hogy olyan erős kulturális jegyekkel bírt,
amely látványosan eltért a többségi helyi társadalom jellemvonásaitól. Az
etnikai együttélést is befolyásoló adaptív akkulturáció terméke a cigány¬
telep lakóépületeinek átalakulása az elmúlt évtizedekben. Lakott hagyo¬
mányos építésű putrit már nem találunk, ellenben a szegényes kivitelű, de
többé-kevésbé rendezett környezetű téglaházak megjelenése elüt a magya¬
180 Bővebben lásd Nagyné Bősze-Páll 1997: 16-38.
151 Rózsahegyiné Juhász 2003: 23. Sója Miklós görögkatolikus pap 1941-ben került
Hodászra szolgálni, az idézett részlet a Vasárnapi Újság 1988. április 24-én elhangzott
műsorában jelent meg.