Page 74 [74]
72 9 I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG
rok lakta falurészek arculatától. A , régi" életet bemutató egyetlen
etnográfiai jelentőségű épületként a 2001-ben megalakított Roma Tájház
részeként felállított putri látható. Hodászon jelentős változást a "80-as évek
hoztak, ekkor a földbe vájt épületek megszűntek, helyüket rendszerint
vályogból épített lakóházak vették át.
A kutatott színterek közül legtovább Nyírvasváriban voltak megtalál¬
hatóak ezek a kezdetleges lakóépületek. A település jelenlegi etnikai tér¬
szerkezeti viszonyaiból jól következtethető és a helyiek emlékezetében
fennmaradt ismeretekkel összhangban megállapítható, hogy a többségi
magyar és a kisebbségi cigány közösség mindig elkülönülve élt. Már az
együttélés kezdeti időszakában megfigyelhető volt az erős térbeli elkülö¬
nülése a Nyírvasváriban élő magyar és cigány közösségnek, ami az épített
környezet etnokulturális sajátosságainak tartós fennmaradásában is fon¬
tos szerepet játszott. Az Újtelepet, Nyírvasvárinak a cigányok által lakott
településrészét külön a számukra jelölték ki, ahol jellemzően putrikban
éltek. Az Újtelep utcái a település déli perifériáján húzódnak, ahol egy¬
kor szegényes épületekben éltek a cigány családok, ? a faluközpontba való
beköltözésüket hosszú évtizedeken keresztül adminisztratív eszközökkel
tiltották."" A helyiek elmondása szerint ez a rendszerváltás utáni időszak¬
ban kezdett el változni, amikor is a faluszéli telepről egyre többen kezdtek
a faluba vezető úton lakást építeni. Az egykori cigánytelep szinte teljes
kiürülése a "90-es években zajlott le, de még a kétezres évek elején is talál¬
ható volt olyan földlakás, amelyben életvitelszerűen laktak. A falu köz¬
152 Szép 1975: 116. Az Újtelep utcáin található épületek az utóbbi évtizedekben meg¬
változtak. A putrik eltűntek és helyüket téglából épült és többé-kevésbé komfortos
házak vették át, amelyeket elsősorban a nagyvárosokban vállalt munkák bevételéből
húztak fel.
A földbevájt kunyhók jellegzetessége, hogy csak a tető emelkedik a talaj szintje felé,
a belmagasságot a földbe lefelé ásva alakították ki. A földkunyhó egy légterű lakó¬
építmény volt, amelynek vázát husángokból, suharcokból emelték, a falait pedig
sárral tapasztották. A szalmás sarat aztán sima sárral lekenték, majd kimeszelték.
A földet licselték, majd sárga homokkal lehintették. Fekvőalkalmatosság gyanánt
négy ágat leástak, rá szegeltek keresztbe faléceket, majd szalmazsákot tömtek és
azon aludtak. Külön oldalon a lányok és a fiúk. Saját gyűjtés: 68 éves, oláh cigány
származású férfi, Nyírvasvári, 2019. Bővebben lásd Bódi 2006: 55-66.
A vidéki községi szegregátumokban élők és a település népességének kapcsolatát
alapvetően két csoportra oszthatjuk. Sok olyan település található, ahol a szegregátu¬
mi cigányság és a falusiak között aktív patrónus-kliens rendszer alakul ki. Erre akkor
nyílik mód, ha a cigányok piacképes szolgáltatásokat képesek nyújtani a lokális
többségi társadalom számára. A szegregált együttélési léthelyzet másik típusa, amikor
semmilyen kapcsolat nem alakul ki a telepiek és a falusiak között. (Váradi-Virág 2015.)
18.
a
184