Page 72 [72]
70 9 I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG
nem előzmények nélküli, hanem logikus és a vidéki társadalom átalaku¬
lásához kapcsolódó jelenségként írta le, amely egyidejűleg és párhuzamo¬
san érvényesülő több okra vezethető vissza. Az 1950-es években a régi
parasztházak tömegesen határozták meg a települések arculatát. Ezek szer¬
kezetüknél fogva modernizálhatatlanok voltak és a korszak modernizá¬
ciós igényeiből következően részben funkciótalanná váltak. Másodsorban
a vidéki módosabb rétegek számára kézenfekvő volt a modern stílus és
életmód reprezentációjaként felfogott váltás. Végezetül az épített falukép
fejlődésében hatalmas szerepe volt az olcsón elérhető és pontos kivitele¬
zési eljárást tartalmazó típustervek elterjedésének." A vizsgálatba bevont
három település esetében a helyi magyar közösségek által lakott épületál¬
lomány túlnyomó többsége sátortetős kockaház. A helyiek elbeszélése sze¬
rint a "80-as évektől megjelentek a modern, kétemeletes házak is."" A folya¬
mat a vidéki Magyarország szinte minden hasonló adottságú földrajzi
régiójában azonos módon ment végbe. Az új, modern és a városi építési
kultúra divatját követő lakóházak a reprezentáció eszközei és a társadalmi
státusz bizonyítékai. A presztízsfunkció kihangsúlyozása sokszor a hasz¬
nálati-gyakorlati érték rovására ment, és a vagyonos családok esetében
eszköz volt a helyi társadalomban betöltött szerep demonstrálására. "7
Mindhárom vizsgált településen a magyar közösségek lakóépületeit jel¬
lemző sajátosságok értelmezhetők a vagyon, de legalábbis az anyagi stá¬
tusz olyan változójaként, " amely részleges etnokulturális differenciáló
funkciókat jelenít meg. Nem csak a saját, de az együtt élő cigány közössé¬
gek irányába is fontos hierarchiaképző szerepet tölt be. Az, hogy valaki a
település mely részén és milyen lakóépületben él, az a helyi társadalom¬
ban kiemelt jelentőségű státusztényező.
A kutatott etnikai együttélési színterek külső településképét meghatá¬
rozó épített lakókörnyezet sajátosságainak rövid leírása nem nélkülözheti
a helyi cigány közösségekre jellemző viszonyok bemutatását sem. A cigány
közösségek hazánkba történő bevándorlásukat követően számos kulturális
elemükben megfigyelhetünk a befogadó, többségi társadalom kultúrájából
történő adaptációs, akkulturációs eseményeket." A kutatás színterein mind
a tárgyi, mind a szellemi kultúrához történő alkalmazkodással és a magyar
15 Vö. Tamáska 2011; Kovács Zs. 2017.
16 Saját gyűjtés: 49 éves, magyar származású nő, Nyírvasvári, 2019.
17 Vö. K. Csilléry 1985.
175 Vö. Róbert 1992—93.
19 Binder Mátyás Piasere megállapítására hivatkozva emeli ki, hogy a cigányság kul¬
túráját mindenkor általánosan meghatározta a fokozott adaptációs készség. Vö.
Binder 2010: 183.