Oldal 117 [117]
II. TEMPLOM TEMPLOMNAK ÁRNYÉKA " 115
a sibe etnikus nacionalizmus kezdeti lépéseinek, amelyek egészen a Taiping
templom , felfedezéséig" vezetnek vissza — sőt, egy kicsit azon túlra is.
1.1. A templom , felfedezése" és a sibe tudáselit kapcsolatrendszerének kiépítése
A felejtés — Gyáni Gábor megfogalmazásával élve — nem pusztán az emlékezés
hiánya, hanem a hagyomány folyamának megszakadása is egyben [(Gyáni
2007: 103]. Vagy ahogy Yosef Hayim Yerushalmi mondja:
Amikor azt mondjuk, hogy egy nép emlékezik, valójában azt állítjuk, hogy
a jelenleg élő generációnak eredményesen átadtak egy múltat, amely azt
jelentésteli múltként elfogadta. Megfordítva az mondható, hogy egy nép
akkor , felejt", ha a múlt birtokában lévő generáció nem adja azt tovább a
következő generációnak, vagy ez utóbbi azt elutasítja, és nem örökíti át,
amivel ugyanazt mondjuk. A továbbadás megszakadása bekövetkezhet
minden átmenet nélkül vagy fokozatos megkopás következményeként.
De az elv változatlan. Egy nép nem tudja , elfelejteni" azt, amit eleve soha
nem is adtak tovább neki. (Yerushalmi 1996: 109 [ford. Varga Katalin])
A fenti sorok felejtés és emlékezés egymásba fűződő folyamára terelik is¬
mét csak a figyelmet: mire emlékeztek és mire akartak emlékeztetni a sibe
tudáselit azon tagjai, akiknek keze nyomán a Taiping templom történetének
és azon túl a sibék múltképének (rekonstruálása megkezdődött? E kérdésre
a választ azok a visszaemlékezések adják meg, amelyek mintegy ablakot
nyitnak a sibe etnikus nacionalizmus kibontakozásának korszakára.
E visszaemlékezések feljegyzésére a Nagy Proletár Kulturális Forradalmat
követő években került sor először, majd az azt követő évtizedekben mind
többet vetettek papírra belőlük." Legfőbb jellemzőjük, mint minden, a
történeti múltra vonatkoztatható, de a múltat a jelen távlatából felelevenítő
narratívának, hogy , szétválaszthatatlanul egybefonódik bennük a múlt
ténybeli valósága és az utótörténet mába torkolló folyamatának mentális
hatása"."? Mégis, csak ezeken a visszaemlékezéseken keresztül alkotható
kép azokról a kérdésekről, amelyek az 1950-es években megformálódó sibe
tudáselitet a leginkább foglalkoztatták, és amelyek alapján etnikus nacio¬
nalista törekvéseiket kibontakoztatták.
52 A visszaemlékezések egy része több kiadást is megélt; a későbbiekben azok közlésekor,
ahol azt szükségesnek vélem, az egyes kiadások között fellehető tartalmi különbségeket
is jelzem.
A múlt konstruálásának folyamatát jelölő , framework story" kifejezés is arra utal, hogy
az emlékezés nem egyszerűen a múlt valóságának újraalkotása felelevenítés révén, hanem
egyben az emlékezés jelenének objektív és szubjektív állapotaitól függő mentális aktus
is (Gyäni 2007: 140-141).
83