Oldal 118 [118]
116 " A MÁRTÍRIUM HOMÁLYÁBÓL
A feljegyzések közül mindenekelőtt egy Heye’er Lili nevű mérnökember és
egykori gyárvezető memoárjait kell említenem. A tőle idézett, több különböző
kiadványban megjelentetett visszaemlékezéseket már csak azért sem könnyű
feladat nyomon követni, mert neve több formában is megőrződött. Neve
eredetileg ugyanis He Xilin volt, de ő ezt a kulturális forradalom idején
Lilire változtatta. Az 1980-as években közzétett feljegyzésekben (lásd pl.
Shenyangshi Minwei Minzu Zhi Bianzuan Bangongshi [szerk.] 1988: 32.2)
ezen a néven szerepel, ám a He családnév feltüntetése nélkül. A későbbi
publikációkban azonban már nemcsak hogy visszavette a nevet, hanem
egyenesen annak eredeti, mandzsu/ssibe nyelvű, kínai hangalaki átírással
feltüntetett formáját, a Heye’ert hasznälta (läsd pl. Na - Han 2010: 11)
— sok mas sibe értelmiségivel egyetemben, akik a sibe etnikus nacionalizmus
kiteljesedésével parhuzamosan visszavették eredeti, mandzsu/sibe neviiket.
Heye’er Lili a munkám szempontjából legfontosabb visszaemlékezései
egészen az 1930-as évek elejéig nyúlnak vissza; azokba az időkbe, amikor
édesapja a japán megszállás miatt hazatért szülőföldjére, a mai Shenyangba,
és hozzákezdett nemzetsége családfájának rekonstruálásához. Ez a meg¬
jegyzés már önmagában is sokat mond, hiszen arról tanúskodik, hogy az
utolsó császári dinasztia bukását követő zűrzavaros időkben a mandzsú¬
riai sibék hogyan, milyen módon keresték identitásuk megrajzolásának
lehetőségeit, és hogy az énkép megőrzésében a családfáknak valóban fontos
szerep jutott. Mivel azonban a Heyefer nemzetség történetét és a nemzetségi
tagok leszármazási rendjét magába foglaló iratok az 1900-as évek elején,
a boxerlázadás idején megsemmisültek, Heyever Lili édesapjának nem volt
más választása, mint hogy a családfát újraírja. Ehhez, újabb és újabb ada¬
tokhoz való hozzájutás reményében, sorjában kereste fel a nemzetségén
belüli öregembereket. Kutatásai során jutott el a Taiping templomhoz is
(Na — Han 2010: 11).
Akkortájt, Heye’er Lili visszaemlékezései szerint, a Taiping templom
- ahogyan a róla szóló, fentebb közölt történetben is láttuk — igen szoros
kapcsolatot ápolt az északi Falun templommal; az ott szolgáló lámák egyi¬
ke maga is Heye’er Lili nemzetségéhez tartozott.** Ez a láma volt az, aki
az akkor mandzsu nyelven már nem tudó édesapa számára egy, a Taiping
templomban látott mandzsu nyelvű sztélét - amelynek a tükörforditäsät
tartalmazó kínai párja már nem volt fellelhető — lefordított kínaira, és
akinek segítségével így elkészülhetett az újraírt családfa , előszava". Ez utób¬
biban a nemzetség történetét a mandzsu nyelvű sztélé feljegyzései alapján
(relkonstruálták. És bár ez a családfa is odaveszett a Nagy Proletár Kulturális
Forradalom idején, Heye’er Lili — édesapja kutatásainak köszönhetően —
soha nem felejtette el a Taiping templomban fellelt sztélé alapján újraírt
84 A láma teljes nevét nem jegyezték fel, csak annyit lehet tudni, hogy maga is a He csa¬
ládnevet viselte.